2011. 11. 28.

Energiatakarékosak, gyorsan, olcsón építhetők, s nem robusztus kockaházak - Passzívház konferencia 2011 (1.)

Az egészséges környezethez alkotmányos joga van minden állampolgárnak, ennek megvalósításához pedig egy már rendelkezésre álló és így mindenképpen kihasználandó eszköz a passzívház-technológia – hangsúlyozta dr. Zlinszky János főosztályvezető (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája, Stratégiai Főosztály) a 2011. november 25-én a szokásos nagy szakmai érdeklődés és jó hangulat mellett megrendezett Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián a Francia Intézetben. A konferencia szervezője a Green Press, ezúton is köszönet az előadóknak, a támogatóknak és a médiapartnereknek!

Dr. Zlinszky János főosztályvezető, a konferencia fővédnöke - Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája, Stratégiai Főosztály


Patrice Bideau francia építész bioklimatikus épületeit mutatta be, amelyek passzívház-komponenseket is tartalmaznak
Az első két előadásból a hallgatóság az energia- és környezettudatos építés franciaországi helyzetébe nyerhetett betekintést. Patrice Bideau építész Bretagne-ból az ottani óceáni éghajlatnak megfelelő bioklimatikus épületeit mutatta be, amelyek passzívház-komponenseket is tartalmaznak. Az osztrák származású Mischa Witzmann, a párizsi Karawitz Építésziroda tervezője az Ile-de-France régióban tervezett és megvalósult projektjeit ismertette. Ezek között van az első minősített francia passzívház is, amely nemesen egyszerű formai megoldásaival már az egész építészeti világsajtót bejárta.

A párizsi Karawitz Architecture munkatársai által tervezett francia passzívház

Mischa Witzmann, a Karawitz Architecture alapító-építésze többek között ezt az épületet ismertette előadásában
Fotó: Németh Dániel


Az első magyar minősített passzívházak használati tapasztalatairól Szekér László építész (az UIA „Fenntartható építészet” programigazgatója), az első magyar passzív családi ház (Szada) tervezője és Boros Károly, a Győr melletti Tényőn felépült passzívház tervezője, kivitelezője és építtetője beszélt. A szadai ház fő tanulságai, hogy passzívházat gyorsan, egyszerűen és olcsón is létre lehet hozni, az épületgépészetét pedig szintén nagyon egyszerűen, egy kompaktkészülékkel is meg lehet oldani. A tényői ház üzemelési tapasztalatai is igen kedvezőek, sokkal magasabb komfortszintet érzékelnek a bennlakók, mint amire eredetileg számítottak.

A passzívházak tekintetében nem hanyagolhatók el a pénzügyi szempontok sem. A megtérülés számításánál nem jó módszer, ha egyszerűen csak elosztjuk a pluszbefektetést az évenkénti megtakarítással – hangsúlyozta dr. Vajda József CSs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Ennél bonyolultabb közgazdasági számításokra van szükség, amelyek egyébként azt igazolják, hogy a beruházási és az üzemelési költségek összegének optimuma éppen a passzívház normát jelentő 15 kWh/m2a értéknél van.

Lázár Antal DLA, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár a tervei alapján 2010-ben Budajenőn elkészült passzívházat mutatta be. Egy lakó- és egy gazdasági épület (az építtető bionövényeket termeszt) kettőséről van itt szó, amelyeket egy nyaktaggal kötöttek össze. Különlegessége az épületnek a nagy egybefüggő, galériázott belső tér. A melegvíz- és az elektromos energia termelést a gazdasági épületen lévő napelemek és napkollektorok szolgálják. A ház szép bizonyítéka annak, hogy a passzívház-technológia nem korlátozza az építészeti megformálás szabadságát.

Látni, amit mindenki lát és gondolni, amit senki sem gondol – idézte Teller Edét Csiha András ny. főiskolai docens (Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék), aki a falazóelemek üregeinek rejtett légcsatornaként való felhasználásával maga is egy olyan lehetőséget ismert fel, ami egyébként senkinek sem tűnt fel. Az általa kidolgozott többféle szellőztetési rendszer működőképessége már a gyakorlatban is, elkészült és kivitelezés alatt álló mintaprojekteken vizsgázott, illetve vizsgázik.

A Solanova projekt után most készül az első olyan panelfelújítás, amelynek energiamegtakarítási paraméterei a dunaújvárosival összevethetőek lesznek – mondta el a tervező, Ertsey Attila építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke. A három újpalotai pontházat egy lepényépülettel kötik össze, előtte fedett passzázzsal. A munkálatokat három ütemre bontották, ezek közül az első a homlokzat, a második a gépészet felújítását foglalja magában. A harmadik ütemben a tetőn fotovoltaikus elemeket helyeznek el, a távfűtés helyett pedig talajszondás hőszivattyút üzemelnek be.

A Győr melletti Tényőn saját részre felépített passzívház elkészülte és kipróbálása után úgy érezték, hogy a megrendelőik számára is kötelességük ezt a színvonalat biztosítani – mesélte el passzívházépítő vállalkozásának előzményeit Boros Károly magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szakmérnök, aki előadásában bemutatta a budapesti, Lea utcai passzív családi házat, egy győri kétlakásos családi házat, egy mosonmagyaróvári lakóépületet, valamint egy győri és egy vértessomlói alacsony energiaigényű családi házat.

Szükség lenne a magyarországi passzívházaknak egy olyan nyilvántartására, amely adatbázisul és példaként szolgálhatna – hívta fel a figyelmet Szentmihályi-Nagy István építészmérnök. A dunakeszi négylakásos passzív sorháznál – amelynek beruházója és műszaki ellenőre volt – létrehoztak egy olyan minőségbiztosítási rendszert, amelyhez hozzátartoznak a részletes kiviteli tervek, a kivitelezők gondos kiválasztása, oktatása, ellenőrzése és a beépített termékek felelős kezelése. A Sinóros-Szabó Balázs által tervezett épület elnyerte az Év Háza 2011 Különdíját.

A dunakeszinél még jóval nagyobb léptékű projektet mutatott be Nagy Csaba építész. A XIII. kerületben építendő száz lakásos passzívház az engedélyezési terv stádiumában van. Ebben az esetben a siker nagymértékben függ attól is, hogy a lakók hogyan üzemeltetik majd a lakásokat, ezért oktatást fognak a részükre tartani, illetve a túlméretezés eszközével élnek. Nagy Csaba szerint a passzívháztervezés 60-70 %-a a „common sense”, a józan paraszti ész által is diktált megoldásokból áll.

A népszerű építészeti blogjáról ismert Koós Miklós egy passzívház tervezésének történetét mesélte el, ami azért vált különösen kalandossá, mert az építtető akkor döntött úgy, hogy mégiscsak passzívházat szeretne, amikor a ház tervei már túlnyomórészt összeálltak. Nehezítette a helyzetet, hogy a szomszédos erdő árnyékoló hatása miatt nem lehetett a szoláris nyereség szokásos értékeivel számolni. Ebben a szituációban égtájfüggő üvegezésekkel, a légtömörségnek az előírtnál jobbra vételével és a kávamélység csökkentésével sikerült elérni a passzívház követelményeinek teljesülését.

A passzívházak követelményértékei költséghatékonysági szempontból is az optimumot képviselik, ezért a fűtési és hűtési energiaigényben nem nagyon érdemes a 14-15 kWh/m2a érték alá, a légtömörségnél pedig sokkal 0,6 h-1 alá lemenni – fejtette ki Benécs József épületgépész szakmérnök, minősített passzívház tervező és oktató. Tévhit az is, hogy északi tájolásra nem lehet passzívházat tervezni, ezzel kapcsolatban a Passivhaus Institut honlapjáról letölthető egy tanulmány. (Ezúton  is köszönjük a linket Benécs Józsefnek!)


Szekér László építész, a konferencia moderátora egy kétlakásos budapesti társasház terveit ismertette a záró előadásban. Az épület 2011-ben készült el. Az enyhe hajlású fémlemezfedésű lakóház főbb jellemzői: szoláris tájolás, aktivált födémek (fűtés és hűtés), levegős és vizes talajkollektorok, hatékony hővisszanyerős rendszer, kondenzációs gázkazán, napkollektorok, passzívház nyílászárók, esővízhasznosítás, free-cooling, hőhídmegszakítós konzolok. Többek között ez a passzívház is látogatható volt a 2011. november 11-13. között megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napokon, amely a konferenciához hasonlóan nagy szakmai érdeklődésre tartott számot.

Fotó: Németh Dániel

Az egyes előadásokról részletesen is beszámolunk a Green Press Blogon! Kövessék híreinket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése