2011. 03. 30.

Ökodizájn cuccok

Handmade mobiltartó parafából; 13' és 15'-os laptopokhoz is készülnek ilyen tasakok. Design: Ryan Frank

Parafatasak

 


  PapírUtazótáska. Design: Saskia & Stefan Diez
A papírtáskák új generációja született meg a Saskia és Stefan Diez tervezőinek jóvoltából. A sorozat elnyerte a 2010-es Designpreis díjat. A formatervezett, ugyanakkor masszív, vízálló táskák pillekönnyűek, anyaguk újrahasznosítható.


Utazótáska papírból

Fakeretes napszemüveg. Tervező: Iwood
Az "erdővédő" Forest Stewardship Council (FSC) engedélyével kitermelt egzotikus fából készülnek a kézműves iwood szemüvegkeretek. Bár első ránézésre gagyinak tűnhet a kollekció, mégis komoly darabokról van szó, hiszen a fakereten kívül a többi "hozzávaló" is igényes importtermék, az optikai lencsék - melyeket a Carl Zeiss szolgáltat - 100 %-os UVA/UVB védelmet nyújtanak.

Szemüveg - kerete egzotikus fából















Esernyő parafából. Tervező: Sandra Correia
Hogy mi mindenre jó a parafa?!


2011. 03. 25.

A szadai passzívház is "debütált" Londonban

A londoni AA Architectural Association School of Architecture Anglia legrégebbi építészeti iskolája; a 163. tanévét kezdte meg múlt ősszel. Bővelkedik "legekben": a világ egyik legbefolyásosabb, legismertebb építészeti  képzőhelye, minden kontinensről vonzza az építészhallgatókat. A "világ legnemzetközibb" építészeti iskolájának padjait számos világhírű építész koptatta.

Forrás: Green Press Hírügynökség

Az energiatudatos építészeti irányzat már több mint húsz évvel ezelőtt szerepelt a mesterkurzusok kínálatában. Az Energy and Environment (környezet és energia) posztgraduális képzésen idén negyvenen tanulnak. Magyar hallgatójuk jelenleg nincs, szlovén és bolgár diákok képviselik a kelet-európai régiót. 

Simos Yannas professzor


Valóban érdeklődő diákok

Szekér László előad egykori iskolájában
 
Simos Yannas professzor vezeti a posztgraduális képzést a 80-as évek elejétől. Az ő meghívására érkezett előadást tartani az intézménybe 2011. március 23-án az AA egyik volt magyar hallgatója, Szekér László. Az építész főleg a magyar energiahatékony és megújuló forrásokat alkalmazó épületeket mutatta be, emellett a ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencia érdekesebb külföldi mintaprojektjeit is ismertette.

Szekér László beszélt az első magyar minőségbiztosított passzívházról is; a családi ház 2009-ben az ő tervei szerint épült meg Szadán. A hallgatóságot lenyűgözték - esetenként megdöbbentették - a technológiai részletek; többeket "sokkolt", hogy az épület 35 cm vastag hőszigeteléssel létesült, ami nem jellemző a zordabb klímájú országokban sem, azok számára pedig teljességgel "idegen", akik mediterrán, forró égövi részről érkeztek. Az AA-s diákok az előadás nyomán tervbe vették, hogy ellátogatnak Magyarországra és szakmai terepszemlét tartanak.

2011. 03. 19.

Passzívház-technológia - Az intelligencia, mint erőforrás


Sariri-Baffia Enikő 1997-ben kezdett passzívházakkal foglalkozni a darmstadti Passivhaus Institut munkatársaként. A szakember a 2011. március 4-ei ZERO CO2 konferencián dr. Wolfgang Feistnek a fenntartható gazdaságra adott definícióját idézte, amely szerint ennek az a feltétele, hogy a környezet, a közösség és a következő generációk ne szenvedjenek maradandó károsodást. 

Forrás: Green Press Hírügynökség

Az elsivatagosodás, az aszályok, az extrém időjárási jelenségek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy az a gazdasági forma, amit az ipari forradalom óta követünk, nem folytatható a továbbiakban. A Föld atmoszférájában a széndioxid-koncentráció az ötvenes évek óta drasztikusan megemelkedett.
A passzívházak energiaigénye 75 százalékkal kevesebb, mint a szokásos újépítésű házaké, ugyanakkor a plusz költségük nagyon csekély vagy egyáltalán nincs is. Egy nyílt koncepcióról van szó, amely nincs bizonyos építőanyagokhoz vagy építészeti stílushoz kötve. Úgy is megfogalmazhatjuk a dolog lényegét, hogy itt az intelligencia, az építészeti és mérnöki tudás az az energiaforrás, amely az épületet működteti, vagyis amellyel rengeteg fosszilis energiát válthatunk ki. 
A passzívházas építés először a családi házak körében terjedt el, de ma már a többszintes lakóépületek, a középületek –  többek között óvodák, iskolák, sport- és multifunkciós csarnokok – és az ipari épületek is között is találhatunk erre példákat. Frankfurtban az önkormányzat a saját lakásállományánál  és középületeinél kizárólag ezt a technológiát alkalmazza, ezért a várost a passzívház fővárosának is nevezik. Felújításoknál is jól alkalmazható ez a megoldás, bár az új építésekhez képest csak egy kicsit gyengébb szintet lehet ekkor elérni, de az eredeti állapotokhoz viszonyítva ez is 85 – 90 %-os energiamegtakarítást jelent.
A passzívház elemei: a hőszigetelt (25-30 cm) épületburok, a legtömörség, a kiváló minőségű – jól hőszigetelő, de a napfényt beengedő – nyílászárók és a szellőztető berendezés. A fűtési és hűtési hőigénye legfeljebb 15 kWh/m2a lehet, vagy ha ezt a hőterheléssel határozzuk meg, akkor a maximális érték 10 W/m2. A ház primer energiafogyasztása nem haladhatja meg a 120 kWh/m2a-t, a légtömörség pedig a 0,6/h értéket. A nyári túlmelegedés – vagyis a 25 °C feletti hőmérséklet gyakorisága legfeljebb 10 % lehet.
Az energiatudatosság mellett a passzívházaknak az is nagy előnye, hogy komfortosabb, jobb közérzetet biztosítanak. Egy belső térben a termikus komfortérzetünket több tényező együttese határozza meg. Egyenletes léghőmérsékletre van szükség, a feljebb és a lejjebb elhelyezkedő légrétegek közt sem lehet nagyobb a hőmérsékletkülönbség 0,5 °C-nál A felületi hőmérsékleteknek 19,5 °C, az ablakoknál 18 °C felett kell lenniük. A sugárzási hőmérsékleti aszimetriát – vagyis amikor pl. egyik oldalról egy hideg ablakfelület, a másik oldalról mondjuk a számítógép melege sugároz ránk – nagyon kedvezőtlennek érezzük. Nem lehet huzat, a relatív nedvességtartalom pedig 40-50 % között az ideális. A komfortérzetünket ezen kívül még meghatározza a levegőminőség és a természetes fény.
Eddig mintegy 17 minőségellenőrzött passzívház létesült hazánkban. A fotókon a budaörsi passzívház. Tervezője Szekér László


A Cepheus projekt keretében széles körű vizsgálatot végeztek a passzívházas építkezés plusz költségeit illetően. Volt olyan épület, ahol ez egyáltalán nem jelentett plusz kiadást, mivel akusztikai okok miatt eleve háromrétegű ablakokra és különös gonddal kivitelezett épületburokra volt szükség. A legmagasabb különbség 17 %-os volt, ami nem tekinthető soknak, hiszen ennél az egy-egy kivitelezésre beérkező árajánlatok szórása is nagyobb szokott lenni.
Ha világméretekben áttérnénk a passzívházas építkezésre, a ma rendelkezésre álló megújuló energiaforrások 11 milliárd fő számára is elégségesek lennének. Magyarország energiaszükségletét pedig kb. 3300 darab szélerőmű ki tudná szolgálni.  A fenntarthatóságot ugyanakkor mindig össze kell kötni a gazdaságossággal, különben komoly ellenérdekeltségek keletkeznek. Ennek megfelelően a német kormány például olyan támogatási rendszert vezetett be, amelyben anyagilag is megéri az építtetőknek a passzívházat választani. 

2011. 03. 18.

Holcim Awards 2011 - Fenntartható építészeti világverseny


Márta Irén kommunikációs igazgató a Holcim Awards 2011 fenntartható építészeti világverseny pályaművei közül ismertetett néhányat a 2011. március 4-ei ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencián. Amint megtudhattuk, a nyertes projektek közül több már szépen halad a megvalósulás útján.

Forrás: Green Press Hírügynökség
 
Amint megtudhattuk, a nyertes projektek közül több már szépen halad a megvalósulás útján. Marokkóban, Fez városában kivitelezés alatt áll a hasonló nevű folyó rehabilitációja és az ehhez kapcsolódó városfejlesztés. A Fez folyó, amely korábban a klimatikus viszonyok szempontjából is nagyon fontos volt és a bőrcserző műhelyek révén megélhetési forrásként is szolgált, az utóbbi időben elszennyeződött. Hogy az ebből adódó látványt és szaghatásokat elkendőzzék, a medrét lebetonozták, ezzel viszont az  egykori pozitív hatásait is megszüntették. A jelenlegi rehabilitáció az eredeti állapotokat igyekszik visszaállítani. A kivitelezés során nagyon óvatosan kellett eljárni, ugyanis a házak szinte ráépültek a folyóra. Második lépésként a főtér rendbetétele zajlott le, ahol az autóforgalmat is megszüntették. A harmadik lépés a bőrcserző műhelyek helyreállítása lesz, ezek annyira emblematikus részei a városnak, hogy a környezetszennyező hatásuk ellenére is a megmentésük mellett döntöttek. A nehézfémek eltávolítása a növényzet segítségével történik majd. 


A 2005-ös verseny sevillai projektje, a Metropol Parasol komoly vitákat váltott ki, de a városok közti verseny a turisták becsalogatásáért végül is a “városi napernyők” megépítése javára billentette ki a mérleg nyelvét. A kivitelezés megkezdése után rengeteg archeológiai értéket is találtak a területen, az átadás ez év tavaszára várható.
Szintén 2005-ben az észak-amerikai régióban ezüstérmet nyert a kaliforniai tudományos akadémia San Francisco-i épülete, amelynek nemcsak az üzemeltetésénél, hanem a kivitelezésénél is szem előtt tartják a fenntarthatósági szempontokat.
Chilében, Huascoban a tengerparti ködbegyűjtő tornyok a tenger felől érkező párát lecsapatják és öntözésre alkalmas vízzé alakítják. A sivatagos vidéken ennek köszönhetően remélhetőleg újra meg lehet majd kezdeni a mezőgadasági munkát. Madridban a 40°C feletti nyári hőségen igyekeznek enyhíteni egy ötletes megoldással, a Fülöp-szigeteken a korallképződést segítik elő egy póklábformájú betonszerkezettel. Belgiumban az elhagyatott iparnegyedek birtokbavételét teszi könnyebbé a fiatalok, a művészek számára tervezett lakókonténer.
Az idei pályázat leadási határideje március 23. Eddig hét magyar pályamű érkezett be, várják a további jelentkezéseket.

2011. 03. 17.

Fenntartható csodaváros: Masdar City



Sebastian El Khouli, az UIA „Építészet a Fenntartható Jövőért" I. régiós programigazgatója az Abu Dhabiban épülő, a nemzetközi szaksajtóból is ismert Masdar City egyik részének terveit mutatta be a  2011. március 4-ei ZERO CO2 konferencia hallgatóságának. 

Forrás: Green Press Hírügynökség
A cél Masdar megvalósításánál a zéró széndioxid-kibocsátás, fosszilis energia felhasználás és hulladékképződés. Mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy a régi arab hagyományokat is kövessék, újraértelmezve azokat.
Ezen a vidéken a nappali hőmérséklet eléri a 60-70 °C-ot is, hőszigeteknél meg is haladhatja a 70 °C fokot. Árnyékolással, párologtatással a hőmérsékletet le lehet vinni 45 °C közelébe, ami a számunkra még mindig elviselhetetlen forróságot jelent. A hőséget városban természetes ventillációval igyekeznek enyhíteni, szélcsatornák megnyitásával.
A várost 1,5 x 1,5 km-es részekre osztották, helyi városközpontokat és közösségi tereket alakítanak ki, hogy ne egy élhetetlen nagyváros alakuljon ki. A magánautó-forgalom helyett a tömegközlekedésre építik a közlekedési rendszert, ehhez 150 m-ként alakítanak ki megállókat. Masdar kezdeti koncepciójához képest néhány dolgon változtattak, például az egyedi éghajlati viszonyok miatt lemondtak arról, hogy a város prototípusként működjön.
A Swiss Village Sprinter Building Plot most koncepcionális fázisban van, itt kap majd helyet a svájci nagykövetség és a hozzá tartozó rezidencia, ezenkívül irodák, lakóházak, összesen 25 ezer négyzetméteren. Először passzívházas technológiát akartak alkalmazni, de kiderült, hogy az itt – ahol az éjszakák sem hidegek, hanem 30 °C körüliek – több problémát vet fel, mint amennyit megold.
Optimális árnyékolás, természetes szellőzés, napkémények, döngölt agyagfalak, hűtőgerendák – ezek a koncepció alapelemei. Az épületszövetet illetően a tradicionális arab építési struktúrát alkalmazták. Ennél a házakba nem az utcáról közvetlenül lehet belépni, hanem a mi szolgalmi útjainkhoz hasonló kis sikátorokból. Az élet itt a belső udvarokban zajlik. A homlokzatok arabos, áttört felületek, védenek a nap ellen és a belátástól, de belülről kifelé biztosítják a vizuális kapcsolatot. A benapozási-árnyékolási vizsgálatokat a zürichi ETH-val közösen dolgozták ki. Az épületek fenntarthatósági minősítéséhez az abu dhabi Estidama értékelési rendszert használják.

Low-tech, high-tech cseh bibliotéka


Petr Lesek, a cseh Projektil Architekti építésziroda képviseletében a prágai Nemzeti Műszaki Könyvtár épületét ismertette a 2011. március 4-ei ZERO CO2 konferencián. A lekerekített forma a széndioxid-kibocsátás csökkentését szolgálja, de az építészek számára a szép arányok eltalálása és a belső tér megformálása is fontos szempont volt.  


Az 1920-as években épült az a városrész, ahol a könyvtár helyet kapott, a Műszaki Egyetem épületei mellett. A szorosan vett könyvtár funkció mellett egy közösségi, találkozó helyet is létre akartak hozni, ezért a földszinten előadó- és kiállítóterem, kávézó és könyvesbolt kapott helyet, a könyvtári rész a felső szintekre került. 


Képek forrása
Az energiatakarékos működésben high-tech (például az automata árnyékolórendszer, a födémaktiválás) és low-tech (az épület alakja, jó hőszigetelése, a zöld tető, a nyitható ablakok, az éjszakai szellőztetés) elemek egyaránt közrejátszanak. A könyvtárban hőcserélős szellőztetőrendszer működik, légkondícionálásra nincs szükség. A kettős homlokzat felerészt fényáteresztő, felerészt átlátszatlan üvegből áll, szeles időben is tökéletes légzárást biztosít. A természetes megvilágítást maximálisan kihasználták: az olvasóasztalok a homlokzat vonalában és az átrium körül helyezkednek el, a sötétebb területekre a könyvespolcokat helyezték. A 15 méteres raszterben kiosztott tartóoszlopok flexibilis alaprajzi megformálást tesznek lehetővé. Az emeleti szintek hasonló alaprajzúak, a legfelső szinten viszont a két nyitott átriumban a szabad ég alatt is lehet olvasni. A hat föld feletti szint alatt még három mélygarázsszint húzódik meg. 


A belső grafikai megoldások megtervezésére pályázatot írtak ki, amit egy román művész nyert meg. Dekorációként a felületeken bizonyos technikai adatokat tüntettek fel, az átrium galériáinak betonkorlátjait pedig egyedi stílusú, képregényszerű rajzok díszítik.
A Nemzeti Műszaki Könyvtárban 1,2 milliós könyv- és folyóiratállományt, valamint tudományos munkákat és elektronikus dokumentumokat öriznek, ez Csehország legnagyobb gyűjteménye a tudomány és a technika területéről, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazott társadalomtudományok köréből.

2011. 03. 16.

Lengyel CO2 Saver "kaméleonház"


Lengyelországnak egy gyönyörű, vidéki területén, a Laka tó mellett épült fel Piotr Kuczia építész CO2 Saver lakóháza. A tervezési koncepció egyik alapeleme volt, hogy az épület, mint egy kaméleon illeszkedjen bele a környezetébe, ezért a homlokzatokra a környék növényzetének színei kerültek és a belső berendezés is ezt a színvilágot követi. 

Forrás: Green Press Hírügynökség

A ház formája a szimmetria-aszimmetria élőlényekre is jellemző kettősségét követi: a külseje szimmetrikus, a belső elrendezése aszimmetrikus. A széndioxid-kibocsátás csökkentését nemcsak az épület üzemelésénél tartották szem előtt, hanem a felhasznált építőanyagoktól és berendezési tárgyaktól kezdve a majdani bontásig bezárólag minden vonatkozásban, így például a mobil bútorok is felújított, régi darabok. 

A lengyel tervező ZERO CO2 Saver lakóháza
A lengyel családi ház kompakt tömeggel, optimális felület-térfogat aránnyal készült, a külső felületeinek több mint 80 százaléka dél felé fordul a napenergia passzív hasznosítása érdekében. Ugyanezt a célt szolgálja a két épületszárny között kialakított, szintén délre néző télikert, valamint a mögötte lévő, fekete szálcement burkolattal ellátott, "black box"-nak elnevezett magasabb tömeg is. Az utóbbiból észak felé szép kilátás nyílik a tóra. A napenergia aktív hasznosítására is sor kerül napkollektorokkal, napelemekkel.
Természetes, illetve részben reciklizált építőanyagokat alkalmaztak, kis távolságról szállítva. A külső burkolat nagy része a helyi erdőből származó kezeletlen fából készült, nagyon könnyű javítani, az esetleg tönkremenő elemeket cserélni. Az acél elemek egy közeli Audi autószalon bontásából származnak. A házat vastag hőszigetelés védi, az épületburok hőhídmentes és légzáró. A nyílászárók kereteit plusz hőszigeteléssel látták el. 

Az oldalszárnyakat extenzív zöldtetők fedik, ezek könnyen fenntarthatóak, évente csupán egyszeri gyomirtást igényelnek. Az alaprajzi kialakításnál az épületet a tervező három zónára osztotta, dél felé a lakóhelyiségeket, észak felé az alárendeltebb részeket fordította, köztük helyezkedik el átmeneti zónaként a belső lépcső. Az épület hőtárolóképességének növelése érdekében a szokásos úsztatott kialakítás helyett a padlók felülete maga a színezett, csiszolt beton. A szokásos megoldásoktól való eltérés ellenére a CO2 Saver nem került többe, mint egy konvencionális családi ház – hangsúlyozta a 2011. március 4-ei ZERO CO2 konferencián tartott előadásában Piotr Kuczia.

2011. 03. 15.

Zöld dizájn: függőágy fából

Egy ausztrál tervező, Adam Cornish fejéből pattant ki a fa függőágy (Wooden Hammock) ötlete. A tetszetős darab természetesnek tűnik, mégis újszerű és szokatlan, mivel a függőágyak jobbára organikus, vagy szintetikus textilanyagokból készülnek. 
A keskeny, íves falemezekből felfűzött fekvő alkalmatosság vonzza a tekintetet, vonalvezetésében az emberi gerinc ívére emlékeztet. Aki belehelyezkedik, mintha bölcsőben érezné magát... A tervezői üzenetben zöld gondolat is megfogalmazódik; gyártás során a környezeti terhelés minimalizálására, a gazdaságos anyaghasználat maximalizálására törekedtek. A díjnyertes "zöld" függőágyat bemutatják az ötvenedik, 2011. áprilisi 12-17-én esedékes Milánói  Nemzetközi Bútorkiállításon.



2011. 03. 13.

Zöldellő teraszkertes villa

Méreténél fogva nem mondhatni, hogy kiemelkedik a szingapúri beton-üveg toronyházak által dominált várossziluettből a Meera House, amely Sentosa szigetén található; koncepcióját tekintve mégis kilóg a sorból, hiszen a tervezők - Guz Architects - úgy kreáltak vonzó zöldterületet az építési területből, hogy a házat is bevonták (szó szerint) a "dologba", ám a zöldtetős, zöldteraszos épület ezen túlmenően is figyelemre méltó építészeti, belsőépítészeti adottságokkal rendelkezik. Ilyen tervekért lehet imádni az építészetet, az építészeket!

Fotók: Patrick Bingham Hall


Fotó:

2011. 03. 11.

Cseppnyi luxus 44 négyzetméteren

Az ArchDaily Building of the Year 2010 versenyének belsőépítészeti kategóriagyőztese egy szerény alapterületű (44 nm) portugál társasházi lakás. Egy kis lakás mindig feladja a leckét: okosan kell a rendelkezésre álló térrel gazdálkodni, jusson is, maradjon is alapon.

Ebben a "mini loftban" nagyszerű dolgok vannak nagyszerűen elhelyezve. Öt helyiséget sikerült kigazdálkodni, ebből kettő a görgős falaknak köszönhetően összenyitható. A sík felületek rendezettséget kölcsönöznek a lakásnak, pedig ezek "faldobozok" sok mindent elnyelnek, de nemcsak tárolásra alkalmasak, ha nincs rá szükség, az étkezőasztalt is el lehet tüntetni, és a házimozi rendszer is beépített. A lakás elektromos hálózata automatizált. A fürdőszobából kivenném az illúzióromboló kalitkás facsonkot. Csak remélhető, hogy dizájnfogás, s nincsenek a kalitkában élő madarak, mert a fürdőnek - úgy tűnik - ablaka nincsen.






2011. 03. 10.

Okos gyerekes dolgok

Nem lehet elég korán kezdeni a környezettudatos, energiatakarékos életmódra nevelést. A tudatos szülőkre apelláló üzleti fogásra nem lehet haragudni, sőt, örvendetes, hogy megújuló forrásokat integráló gyermekjátékok is fellelhetők a kínálatban, az iszonyat mennyiségű gagyi plasztikcuccokkal úgy sem tudnak - egyelőre - versenybe szállni.

Napelemes házikó


A napelemes házikót építőkészletként ajánlja gyártója. Ha a ház napsütötte helyen áll, a benne elhelyezett akkut feltöltik a napelemes cellák, így sötétedéskor automatikusan felgyúlnak a fények a házban. 

A szolár helikopter is jópofa, ha elegendő fényt kapnak a napelemek, a rotor forogni kezd. Napelemes bicikli, szolár szél- és vízimalom, és napenergiával reptethető sirály is fellelhető a megújuló játékok felhozatalában.



Szolár helikopter

2011. 03. 09.

Íves, míves hajópadló

A hulladékhasznosítás kreatív terméke az egyik holland cég Bolefloor padlórendszere, melynek lényege, hogy a megmunkált padlólapok a hasított fa "természet diktálta" vonalvezetését követik, s úgy illeszthetők egymásba, mint a puzzle-darabok. (Pontosabban: minimális hulladék képződik az értékes nyersanyagból.) A fa rajzolatát sem tüntették el a felületkezelés során. 
Az eljárás ugyan nem új keletű, de tömeggyártásra kevesen mertek vállalkozni. A hullámos ívű padló a cég szerint egyszerűen telepíthető, technológiailag logikus, mindemellett környezettudatos, mivel a fakitermelés és a megmunkálás során a fahulladék minimalizálható.
A hajópadló rusztikus enteriőrökben jól mutat, de letisztult, modern lakásbelsőkben is "dzsesszes".


2011. 03. 08.

A kisszerűség nagyszerűsége - Kevin Van Aeist

A New York-i születésű Kevin Van Aeist küldetésének érzi, hogy a fásult hétköznapiságból kiragadja az embereket. Hétköznapi, "kisszerű" anyagokból táplálkozik a művészete,  így  kívánja érzékeltetni, hogy minden apróságban benne rejlik a nagyszerű. A legbanálisabb használati tárgyakból, organikus és élettelen anyagokból merít, fantáziadús kreációi között akadnak zseniálisak is. Íme, az alkotó weboldala.

2011. 03. 07.

Már a jövőnk sem a régi - Tudósítás a IV. ZERO CO2 konferenciáról

Már a jövőnk sem a régi
Paradigmaváltás előtt állunk


Green Press Hírügynökség



Minden évben nagy érdeklődés övezi a Zero CO2 Fenntartható Építészet konferenciát, hiszen négy éve az első ilyen rendezvény az egyik legfontosabb mérföldkő volt a "zöld" építészet magyarországi történetében. Az idei szakmai összejövetelt március 4-én, a Tavaszi Építészeti Fesztivál programsorozatába illeszkedve rendezték meg.

Négy évvel ezelőtt a konferencia létrehozása még idealista kezdeményezésnek tűnt, mára viszont eljutottunk odáig, hogy a környezettudatos építés kezd gyakorlattá válni. Egyre több az olyan megvalósult példa, amely inspirációul szolgálhat a továbbiak számára, az idei konferencia célja ezek bemutatása volt. A rendezvényen részt vett Lisa Siola, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) II. régiójának elnöke is.
Lisa Siola, UIA Fotó: Bajomi Bálint, greenfo.hu
Paradigmaváltás előtt áll az egész világ, nemcsak az építész szakma – hívta fel a figyelmet bevezető előadása felütéseként Szekér László építész, a konferenciát szervező UIA "Építészet a fenntartható jövőért" II. régiós programigazgatója.  Három területen is változtatnunk kell: növelni kell a hatékonyságot, a lineáris folyamatok helyett körfolyamatokat – mint például az újrahasznosítás, a visszaforgatás – kell létrehozni, a fosszilis energiahordozók helyett pedig megújulókat kell igénybe venni. 

Forrás: http://zeroco2.hu/hu/galeria-t7/

Az Európai Unió 2050-re 85-90 %-kal kívánja csökkenteni a szendioxid-kibocsátást a kiotói egyezmény aláírásának idejéhez képest. Ehhez kapcsolódóan az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) is kidolgozta a Sustainable by Design stratégiát. 
Egyre több a fenntarthatóságot a középpontba helyező minősítő rendszer és építészeti verseny. A Prima Property Award-ot a fenntartható ingatlanfejlesztések legjobbjai nyerhetik el. A pályázaton indult projektek közül néhány mintaértékű épületet Szekér László részletesebben is bemutatott, így például az Unilever irodaépületét (Hamburg, Hafen City); a megújuló energiákkal – többek között elektromos autók fejlesztésével - foglalkozó német Juwi Holding wörstadti zéró CO2 kibocsátású irodaházát; Linz új landmark értékű magasházát, a Power Tower-t, amelynek szintén nulla a széndioxid-emissziója és az SMA AG gyárcsarnokát, amely száz százalékban megújuló energiákat használ fel.

Az utóbbi épületet tervező iroda, a kasseli HHS Architekten vezetője készítette fel a darmstadti műszaki egyetem csapatát, amely legutóbb már másodízben nyerte meg a Solar Decathlon elnevezésű, egyetemek között megrendezett nemzetközi versenyt. Ezen legközelebb már a Budapesti Műszaki Egyetem csapata is részt fog venni.
Míg az autóiparban gőzerővel dolgoznak a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az építőipar lassan mozdul, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. A fűtésszámlát tulajdonképpen tekinthetjük egy olyan büntetésnek, amit a múltban elkövetett építési hibákért fizetünk. Vannak persze pozitív fejlemények is, már Magyarországon is elkészült körülbelül húsz passzívház, a legújabbak Dunaújvárosban, Budaörsön, Pátyon és Budapesten.

Már a jövőnk sem a régi – hangsúlyozta Szekér László összefoglalásul. Egy új világ alakult ki körülöttünk, amelyet a globalizáció, az ivóvíz- és a földhasználat kérdése, valamint a népességrobbanás határoz meg. Ezeket a változásokat lehetetlen nem észrevenni, az építtetők kezdik is igényelni az új megoldásokat, a szakma azonban még nem teljesen felkészült. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fenntartható várostervezésnek is, hiszen a városi hőszigetek, valamint a közlekedés, a parkolás problémái mind égetőbbekké válnak. Az építész és a mérnöki kamarák is szerepet vállalnak ebben a folyamatban, folyik a munka az autonóm ház és település témakörében és a nemzetközi fenntarthatósági minősítő rendszerek adaptációjával kapcsolatban is megkezdődtek az egyeztetések. A Passzívházépítők Országos Szövetsége pedig a jövő hónapban útjára indítja azt a képzést, amelyen akkreditált passzívháztervező minősítést lehet majd szerezni. Szekér László előadásának lezárásául - meghívott vendégként - Zobor Bence, a HHS Planer + Architekten AG munkatársa mutatta be a világ legnagyobb inverter gyártócsarnokát, amely a klímadesign tervezési módszereinek köszönhetően CO2 semleges épületként működik. 

Képgaléria ITT
A konferencia soron következő előadásaiban szintén érdekes témákról hallhattak a résztvevők. Márta Irén kommunikációs igazgató a Holcim Awards fenntartható építészeti világverseny megvalósulás alatt álló korábbi pályaművei közül ismertetett néhányat, Az idei pályázat leadási határideje március 23. Eddig hét magyar pályamű érkezett be, várják a további jelentkezéseket. Tornóczky Mónika a Velux Model Home 2020 programjának legújabb eredményeit mutatta be. A budapesti Green Home irodaházról, a Skanska “zöld” projektjéról, amely LEED Platinum előminősítést nyert, Pados Gábor projektmenedzser beszélt.

Sebastian El Khouli, az UIA „Építészet a Fenntartható Jövőért" I. régiós programigazgatója az Abu Dhabiban épülő, a nemzetközi szaksajtóból is ismert Masdar City egyik részének terveit mutatta be a hallgatóságnak. Újra a konferencia vendége volt Sariri-Baffia Enikő, a Passivhaus Institut egykori munkatársa, a PHPP minősítő rendszer egyik kidolgozója, jelenleg maga is passzívház-minősítő. Baross Pál (FRICS, CRE, HuGBC alelnök) a zöld ingatlanfejlesztés magyarországi lehetőségeiről beszélt. Piotr Kuczia lengyel építész az általa tervezett CO2 Saver házat ismertette, több más környezettudatos projektjével együtt, Petr Lesek építész csehországból pedig egy fenntartható könyvtárépületet mutatott be. A konferencia az előadók és a résztvevők kötetlen eszmecseréjével zárult.




2011. 03. 04.

ArchDaily - Building of the year 2010











Az ArchDaily szakportál építészkörökben a leglátogatottabb weboldal a világon,
legalábbis így mutatja be magát az online médium. Kétségtelenül jó a kezdeményezésük:
naponta más és más épületet ismertetnek fotókkal, tervrajzokkal, egyszer közhelyes,
másszor nehezen értelmezhető műleírás-adaptációkkal; a világ kortárs építészeti "megnyilvánulásaiból" merítenek.
Ez jó visszacsatolás a szakmának, lehet fanyalogni, ájuldozni - tetszés, habitus szerint -, s hogy szépen fogalmazzunk: megvalósult ötleteket saját tervezőasztalon továbbgondolni. 

Bámulatra méltó, ahogy ez a fiatal, 2008. óta létező építészeti portál kinőtte magát.
2009-ben hirdették meg először a Building of the Year versenyt (egyik támogatójuk az ArchiCad-es Graphisoft - magyar sikercég).  (Itt láthatók a 2009-es verseny díjazottjai.)

Tavaly közel 30 ezer olvasó adta le szavazatát a 4 hetes voksidő során, megmutatkozhatott a közízlés (tegyük fel, hogy a szavazatokat nem manipulálták).

A magyar vonatkozás miatt az ipari épület kategória győztesét emeljük ki.


Fotók: Batár Zsolt


A badacsonytomaji Laposa Pincészet díjnyertes tervét 
(Bazaltbor Badacsony Kft.) az Építészfórum részletesen bemutatta. Érdemes elolvasni a kommentárokat is.


Ha a pincészetről "lefejtjük" a csodaszép Balaton-felvidéki környezetet (a szomszédságban kiterjedt Nemzeti Park), mit látunk? Egy arányos, szolidan formált épületegyüttest, mondhatni, "semmi komoly". Ha a kispiricsi falu végén állna, nem számíthatott volna a Building of the Year címre. De minthogy az épületet "alapjaitól" nem lehet elválasztani - a környezettel együtt kell, megszülessen -,  a pincészet tervezőinek épp az irigylésre méltó táj vált cinkosává, a tájjal, környezettel kellett "megegyezniük" (meg a helyi rendezési tervvel). A kritikusok szerint a pincészet tájidegen, volt, aki messziről plexi sörsátornak nézte! Ilyen alapon minden tájidegen, amit ember növeszt ki a tájból, s nem az anyaföld magából.


A részletfotón kőbe vésett szőlőindák tekeregnek; ez a szokványosnak nem nevezhető alkotás többeknél kiverte a biztosítékot. Kikérik maguknak a tapintatlan beavatkozást. Pedig az ornamentika ilyetén alkalmazása számomra lehengerlő: kifinomult, nem hivalkodó, a "funkció" előtt tiszteleg. Persze biztosan meg lehetett volna várni, amíg az IGAZI szőlőindák vadul elburjánzanak a homlokzaton, s művészi rendezetlenségükben maguk alá gyűrik az épületeket.