Egy kalkulátor, amellyel - tegyük fel, nagyjából megbízható pontossággal - mérhető bizonyos tevékenységek, események szén-dioxid kibocsátása, egyúttal összegszerűen kiszámítható a kibocsátás megváltásának a költsége.
Az infrastruktúrát tekintve kétféleképpen mérhető az esemény alatt elhasznált energia mértéke. Az egyszerűbb módszer az esemény időtartama és a helyszín alapterülete (m2) alapján történő számítás. Példaként: adva van egy 5 napos budapesti rendezvény, 500 résztvevővel, 3000 négyzetméteres alapterületen. Következő lépésben arra kíváncsiak, hányan és milyen távolságból érkeznek szárazföldi közlekedéssel, illetve hányan jönnek repülővel a rendezvényre. A mi - feltételezett - rendezvényünkre látogatók csak szárazföldi közlekedést vesznek igénybe, 200-an 0-50 km-t tesznek meg, 300-an pedig 100-300 km-t. A résztvevők közül 400-an vesznek igénybe fizetett szállást. A rendezvény ideje alatt kb. 1300 kg hulladék keletkezik (fejenként naponta nagyjából fél kiló hulladékkal számolva).
Az eredmény: egy 5 napos, 500 résztvevőt vonzó, 3000 négyzetméteres területet igénylő rendezvény szén-dioxid-kibocsátása 29 915 kg. A megváltás költsége: 179 490 forint.
UI.
Nemcsak államok, szervezetek előtt is nyitva a lehetőség: megválthatják szén-dioxid-kibocsátásukat. Méltányolandó, ha valaki hajlandó zsebbe nyúlni "pusztán" azért, mert tevékenysége folytán fertelmes gázokat ereget a Föld légkörébe. Szennyezem a légkört, kiszámolják, mennyit ártottam forintosítva, s fizetek. A pénzösszeget nyilván kontrollált módon környezetbarát célokra fordítják. Végül is korrekt. Ezt nevezik társadalmi hozzájárulásnak. De annyira új, annyira furcsa ez a megváltás (co2-kereskedés), hogy egyelőre nem látni, vajon ki fog meggazdagodni belőle...:)
