Passzióból fűthető - Íme, Anglia első karbonsemleges passzív irodaháza

Alig egy hónapja adták át Anglia első karbonsemleges passzív irodaházát Leicestershire-ben. A karbonsemleges, vagyis zéró szén-dioxid-kibocsátású épület "működése" során nem juttat károsanyagot a légkörbe; fűtési és primer energiaszükséglete minimális. A mintegy 550 négyzetméteres épület a kalkulációk szerint éves szinten több mint 2800 angol fontnak megfelelő energiaköltséget, s közel 18 tonna CO2-kibocsátást takarít meg. 

A falrendszer speciális, préselt technológiával előállított fabeton - az ásványított fa aprítékot hasznosító falazóelemeket hőszigeteléssel bélelték ki. A homlokzatra FSC-tanúsítvánnyal rendelkező Thermowood faburkolat került

A karbonsemleges iroda kiváló energetikai jellemzőkkel bír, minden érték megfelel a passzívház szabvány követelményeinek:

Falazat U-értéke: 0,12 W/m2K

Tető U-értéke: 0,13 W/m2K

Padló U-értéke: 0,13 W/m2K
Ablak U-értéke: 0,7 W/m2K
Szolár rendszer: 135 négyzetméter PV-panel, a tetőn elhelyezve
A külső árnyékolókkal védett tripla üvegezésű nyílászárók 40 százaléka a déli oldalon található


Építészeti terv: CPMG Architects

Érdekességként: a térkép az Egyesült Királyság minősített passzívházait jelöli

Egy híján húsz - Melyik lesz közülük Európa Zöld Fővárosa 2014-ben?

2011. október 14-éig nyújthatták be pályázatukat az Európa Zöld Fővárosa 2014 címre pályázó uniós tagállamok és a tagjelölt országok legalább 200 ezer lakosú városai. Az Európa Zöld Fővárosa pályázatra vonatkozó kezdeményezés Jüri Ratasnak, Tallinn korábbi polgármesterének a javaslata nyomán született egy 2006-ban tartott tallinni találkozón, ahol 15 európai város és az észt városokat tömörítő szövetség közös egyetértési nyilatkozatot írt alá a díj létrehozásáról. A pályázat célja, hogy ösztönözze a városok környezetbarát jellegének fejlesztését, jutalmazza az elért eredményeket, és hozzájáruljon a bevált gyakorlatok európai városok közötti cseréjéhez. A nyertes városok új oldalukról mutatkozhatnak be, a kitüntető cím növeli a győztes városok jó hírét, illetve vonzerejét a turisták, valamint a jövőbeli munkavállalók és lakosok szemében is.  

Stockholm városa kapta meg elsőként a rangot  2010-ben, idén Hamburg, 2012-ben a spanyol Vitoria-Gasteiz, 2013-ban pedig Nantes viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet. 

Nem borítékolnánk...ám szerintünk is Frankfurt lesz Európa Zöld Fővárosa 2014-ben

Hogy 2014-ben melyik várost illeti meg a titulus, hamarosan kiderül; idén 19 város pályázott. Többen az egyetlen német pályázót, Frankfurtot tartják a legesélyesebbnek (a városban elkezdődött minden idők legnagyobb passzívházas ingatlanfejlesztése). 

A 19 pályázó között találjuk Párizst, Brüsszelt, Koppenhágát, Bécset, Ljubljanát, Rotterdamot, Torinót, Antwerpent és Gentet. Az Egyesült Királyság három várost jelölt: Bristolt, Newcastle-t és a Stoke on Trent. Ezúttal is erőteljes a Délkelet-Európai "mezőny": Brasov (Románia), Thessaloniki (Görögország) és két török ​​város Bursa és Trabzon pályázik a címre. Finnország elsőként nevezett Tampere városával, a spanyolokat ezúttal Zaragoza képviseli.

A nemzetközi zsűri - a környezetvédelem különböző területeit képviselő szakértők -  12 mutató alapján bírálják el a pályázatokat. Figyelembe veszik a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a közlekedésszervezést, a városi zöld területek arányát, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a biodiverzitás megőrzésének színvonalát, a levegő tisztaságát, a vízfogyasztás alakulását, a szennyvíztisztítás megoldását, az ökoinnovációt és a fenntartható foglalkoztatást, a környezettudatosság érvényesülését a helyi hatóságok irányító tevékenységében, valamint az energiahatékonyságot.

 Forrás: www.europeangreencapital.eu

Oroszország első aktívházában jártunk - Nézze meg, mit láttunk!

Moszkva közelében épült meg Oroszország első aktívháza, a Polygon Lab Architects tervei alapján. A Zagorodny Projekt fejlesztésében megvalósult épületet 2011. szeptemberében adták át. A fokozottan energiahatékony orosz mintaprojekt figyelemre méltó kezdeményezés. Célja, hogy a gyakorlati tapasztalatokon, az üzemeltetési mutatók egy éven át rögzítendő adatainak felhasználásával elősegítse az új orosz "Green Building" építési szabvány alapjainak megteremtését. Az új szabványban - mint a világon sok helyütt - kiemelt szerephez jutna az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, az energiafelhasználás optimalizálása - végső soron a pozitív energiamérleg -, ahogy az egészséges belső klíma és az építészeti minőség is.

Az első orosz aktívház energiahatékony és könnyen kezelhető. Az épület kihasználja a különböző energiaforrásokat: hőszivattyús- és szolár rendszer állítja elő a villamos energiát és a meleg vizet. A tetőtéri ablakok (Velux) a természetes hőnyereség - napmeleg - maximalizálását szolgálják, és a kevésbé napfényes időszakokban is intenzív nappali megvilágítást adnak a helyiségeknek. Nemcsak a tetőtéri ablakok dominánsak - a ház egészére jellemző az üvegfelületek "elnagyolt" volta -, de elsődlegesen nem "gyártói" megfontolás miatt: a nyílászárókat az napenergia-nyereség eszközeként vetették be, a nap jelentős részében így kiiktathatók a világítóeszközök, jó közérzetre gyakorolt hatással. 

A szabvány- és egyedi méretű, a helyenként dupla, másutt tripla vagy négyszeres üvegezésű nyílászárók dizájnelemként is megállják a helyüket, de a komfortérzetet is kedvezően befolyásolják: a fényben fürdő belső terekben valóban kellemes időzni, a helyiségek tágasnak és tisztának hatnak. Apropó, tisztaság! A berendezett, felszerelt épület rendezettségére nagyon ügyelnek. Szükség is van erre: a projektgazdák sok látogatóra számítanak az elkövetkezendő hónapokban, belépni csak cipővédővel lehet. A 12 hónapig tartó épületenergetikai monitoring idejére egy négy fős család költözik a házba, akik reprezentálják az átlagfogyasztást.

A nyári túlmelegedés elleni védelem érdekében az összes tető- és homlokzati ablakot külső-belső árnyékolóval, automata elektronikával vezérelt napellenző rolókkal szerelték fel. Az intelligens épületvezérlés egyébként is hangsúlyos: a kellemes beltéri klímáról, a jó levegőminőségről például a WindowMaster gondoskodik. A rendszer automatikusan nyitja, zárja az ablakokat a házban mért szén-dioxid szint alapján.

A projekt alkalmazkodik a különleges helyi éghajlati viszonyokhoz: a nedves kontinentális éghajlaton a meleg nyarakat hosszú, hideg tél követi. A természetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében az épület kialakításakor az újrahasznosított, illetve újrahasznosítható építőanyagokat preferálták.

Ami a külső kialakítást illeti: a tető és a homlokzat homogenitása, a fahomlokzat (tűlevelű fenyő) alkalmazása köztudottan nagy hagyománnyal bír az orosz építészetben, modern átiratban ez "érhető tetten" az első aktívházon. Az építés során kizárólag PFEC és FSC-tanúsítvánnyal rendelkező fát használtak fel, ami azt jelenti, hogy a kitermelés - erdőgazdálkodás által igazolt módon - nem okozott kárt a környezetben és az élővilágban. 

Hihetetlennek tűnhet, de igaz: a falazat 55 centiméter, melynek jelentős része hőszigetelés. A hővisszanyerős szellőzés hatásfoka 90 százalék. Passzívház kandallóval fűtik az épületet, amely megközelíti a passzívház minőséget.  Az energetikai számítást az Oroszországi Passzívház Intézet végezte el. Az aktívház fűtési energiaigénye (fűtésidényben) 38 kWh/m2,év. Primer energiafogyasztása 110 kWh/m2,év. (Összehasonlításképpen: a passzívházak fűtési energiaigénye 15 kWh/m2,év). Az össz bekerülési költség 1 millió euró, telekkel együtt. A beruházás nyugati tervek és technológia alapján valósult meg, az építészeti koncepciót orosz tervezők jegyzik.

Fotók: Green Press / - mm -

Higgyen a szemének - Nézze meg, milyen egy igazi passzívház!

Milyen egy igazi passzívház? Hogy lehetnek minimális fűtéssel - esetenként anélkül - kellemes szobahőmérsékletűek a helyiségek? Hogyan lehet állandóan friss a levegő anélkül, hogy kitárnánk az ablakokat? Miért nincs egyetlen radiátor sem a házban? Elhiszi, hogy az épület nem látszik passzívháznak, mégis az? Szeretne ön is nagyságrendekkel kevesebbet költeni a rezsire? Kíváncsi arra, mennyiért, hogyan épül meg egy passzívház, esetleg valóban energiahatékony lakásfelújítást tervez, s ehhez megfelelő – tapasztalt – szakembereket keres? 

Megannyi kérdés, amelyekre hamarosan bárki választ kaphat élőben, mégpedig passzívház tervezésben, kivitelezésben járatos szakemberektől, s az elégedett tulajdonosoktól. 2011. november 11-13. között Magyarországon is látogatható lesz a hazánkban megépült, minősített passzívházak egy része. Ha teheti, csatlakozzon! A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjait a www.passzivhaznyiltnap.com weboldalon találják az érdeklődők.

Mosonmagyaróvári passzívház

Tényőn épült meg a második minősített passzív lakóház Magyarországon, 2009-ben adták át. Ez is látogatható lesz a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok keretében

Tényői passzívház

A passzívházak a hagyományos építésű ingatlanokhoz viszonyítva 80-95 százalék energiát takarítanak meg, kivitelezésük pedig alig kerül többe, mint a hagyományos épületeké. Az első passzívház a németországi Darmstadtban valósult meg húsz évvel ezelőtt. Európában már 32 ezer passzívház épült közel 14 millió négyzetméter hasznos alapterülettel. Ezek a passzívházak évente 175 millió euró energiaköltséget és 200 ezer tonna széndioxid-kibocsátást takarítanak meg. 

Hazánkban az első, a német Passivhaus Institut minősítési eljárása alapján minősített passzív családi házat 2009-ben adták át a Pest megyei Szadán. Az azóta eltelt két évben újabb és újabb lakóingatlanok épültek passzívház minőségben az ország különböző pontjain, a magyar passzívház-állomány lassan, de folyamatosan bővül.

A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok ötlete a német Passzívház Szövetségtől – IG Passivhaus – származik. Németországban már 8. alkalommal hirdetik meg a rendezvényt, amelynek célja, hogy „elérhető közelségbe” hozza az érdeklődők számára az energiahatékony épületeket: ilyenkor jó néhány passzívházat kinyitnak a látogatók előtt. A tervezésben, kivitelezésben közreműködők, illetve maguk a tulajdonosok kalauzolják végig az épületekben a vendégeket, s adnak választ a felmerülő kérdésekre laikusoknak, szakmabelieknek egyaránt.

Hazánk harmadszor csatlakozik a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok programjaihoz a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) kezdeményezésére és szervezésében. A 2009-es és a tavalyi passzívház-látogatás népszerűsége egyértelművé tette, hogy hazánkban is van igény erre a rendezvényre. A 2011. november 11-13. között látogatható magyar passzívházak köre folyamatosan bővül, a programról a www.passzivhaznyiltnap.com weboldalon minden lényeges információt megtalálnak az érdeklődők.

Passzívházépítők Országos Szövetsége

Budapest, 2011. október 11.

Budapestre jönnek a népszerű francia dizájn passzívház tervezői

A Green Press Blog legnépszerűbb bejegyzése a Kellemes és hasznos: dizájn passzívház Franciaországból. Jó hírrel szolgálhatunk azoknak, akik olvasták és szerették a posztot, pontosabban az épületet: elfogadták meghívásunkat a francia tervezők (Karawitz Architecture, Párizs), így a 2011. november 25-ei Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia nyitó előadását ennek a passzívháznak szenteljük. 

A tervezők egyórás prezentációval készülnek. Mint mondják, nagyon örülnek annak, hogy Magyarországon ennyire népszerű az épületük. A konferenciára már lehet regisztrálni. A konferenciaterem befogadóképessége miatt a létszám limitált, így aki nem akar lemaradni az előadásokról, mielőbb regisztráljon!

Fotók: Karawitz Architecture

Rendezvényajánló - Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferencia novemberben

Napok kérdése és meghirdetjük: 2011. november 25-én Passzívházak és Energiahatékony Épületek címmel szakmai konferenciát rendezünk Budapesten a Francia Intézetben. 

A program egyelőre nem teljes - néhány hazai és külföldi előadóval még tartanak az egyeztetések -, ám az alapprogram már összeállt, így elsőként a Green Press Blogon adunk hírt a 2009-es, kiemelt szakmai- és médiaérdeklődéssel kísért konferencia folytatásáról.

Kis szerkesztői szubjektív

Passzívház "hívószóval" meghirdetett rendezvény ma már jócskán akad, ami részben jó, részben nem az. Amiért jó: minden egyes rendezvény, média megjelenés hozzájárul ahhoz, hogy a passzívház-koncepció ismertté, elterjedtté/elterjedtebbé váljon.

Európa szerte már több mint 32 ezer megépült, rendkívül alacsony fűtési energia- és primer energiaigénnyel, vagyis kimagasló költséghatékonysággal működő passzívház bizonyította a technológia kiválóságát. Kétségtelen, hogy az építész szakmán belül is érzékelhető egyfajta megosztottság, amelyek részben dezinformációkból, részben félinformációkból fakadhatnak...

s ennél a pontnál lép érvénybe az iménti kijelentés: nem minden esetben válik a tudományos alapokon, precíz számításokon nyugvó passzívház standard hasznára a hazánkban utóbbi években megfigyelhető  "passzívházas" aktivitás. Nem mindig segíti a "civilek", s a szakma eligazodását...

A passzívház "ügyét" kisajátítani nem lehet. Tévúton jár, aki erre vetemedik.

Részt vettem a 2008-as I. Magyar Passzívház Konferencia szervezésében. Hiába keresnék az eredeti - azaz a 2008-as konferenciára összeállított - weboldalt, pontosabban annak tartalmát, nem találnánák. Az oldal nem, csak az eredeti tartalom "szívódott fel" a kezelője által, majd az önkényes - nyilvánvalóan jogszerűtlen - tartalomeltávolítás tényét lefedve az oldalt beékelte egy másik szervező oldalára...

A passzívház "ügyét" kisajátítani nem lehet. Tévúton jár, aki erre vetemedik...

  

2009-ben már két budapesti konferencia zajlott le e "tárgyban" néhány napos eltéréssel: a II. Magyar Passzívház Konferencia és a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia. Előbbiről nincs mit mondanom, utóbbiról is csak a beszédes tények: 

mi az első minősített hazai passzívházakat (Szada, Tényő) mutattunk be, 

ezen a rendezvényen adta át hivatalosan az első minősítési tanúsítványt a Passivhaus Institut munkatársa a tulajdonosnak és a tervezésben, kivitelezésben közreműködőknek.

Két év telt el. Ez idő alatt újabb és újabb passzívházak épültek, s bár röpke hírfoszlányok szerint már száz körül van a magyar passzívházak száma...mi a realitások talaján maradnánk. 

Jó, ha 15 - valóban passzívház minőségű - épület létesült  2009 óta Magyarországon.  

A konferencián ezekből mutatunk be néhányat hiteles forrásból.

Süss fel Nap! - Íves tetőszerkezetű bioklimatikus ház Franciaországból

A franciaországi Brech-ben található épület (Morbihan, 2004) reggeltől estig teljes mértékben a napsütés előnyeit hasznosítja. Csupán egyetlen üvegezett ajtó épült az északi oldalra, ez is azért, hogy lehetőség legyen a garázstetőre való kijutásra.

Terv, fotók: Patrice Bideau

Végeredményül egy paneles faszerkezetekből és az északi oldalon beton teherhordó falakból álló vegyes konstrukció valósult meg - a lehető legtöbb hő megtartása és a garázs északi irányú szívóhatásának élénkítése érdekében. A ház központjában a válaszfal is betonból készült azért, hogy a nappali által biztosított meleget a termikus tehetetlenség által fenntartsa. Magasságát tekintve alacsony az építmény, íves cink tetőszerkezettel, melyet azért így alakítottak ki, hogy ne legyenek felesleges, kihasználatlan padlásterei. A ház hőszigetelt, bioklimatikus és még egy pince is épült a föld alá, hogy friss levegő legyen az épület alatt.

A bioklimatikus koncepció elemei

 - Déli tájolás,

- 120/45-ös faszerkezet és az északi oldal beton válaszfalai által biztosított téli-nyári komfort
- Vakolatlan beton válaszfalak simított hézagkialakításának és a földszinti betonfödém hőszigetelt szaniter áttöréseinek köszönhetően kialauló termikus tehetetlenség
- Szigetelés: tetőzetnél 220 mm, a falaknál 120 mm kőzetgyapot hőszigetelés és párazáró réteg

- Fűtés: elektromos fűtés fatüzelésű kályhával kiegészítve
- Szellőzés: WCM hygro A-típusú szellőzőrendszer

A tervező Patrice BIDEAU építész a franciaországi Auray-ban, Golfe du Morbihan mellett él és dolgozik. Mindig is a napfény által működő épületek érdekelték. A faépületektől természetes úton jutott el a már majdnem passzívnak mondható egészséges, bioklimatikus életterekig. Ebből eredően fogalmazódtak meg benne az organikus építészettel kapcsolatos kérdései,  valamint az épületek energetikai viselkedésének kutatására való igény. Az ilyen projekteket nevezik a „neo-regionális” épületekhez szokott vidéken atipikusnak. A tervező további épületei ITT láthatók >>

Passzívház Nyílt Napok - Kilenc hazai passzívház már biztosan kinyit

Folyamatosan bővül a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok keretében látogatható hazai minősített passzívházak száma a www.passzivhaznyiltnap.com oldalon: kilenc passzívház már biztosan kinyit a látogatók előtt.

2011. november 11-13. között bárki felkeresheti a lakóhelyéhez legközelebb eső épületet - vagy azt, amelyik a számára a legszimpatikusabb. A tervek szerint 2011. november 11-én, pénteken kora délután csoportos látogatásra is lehetőség nyílik, szervezett autóbusszal 2-3 épületet lehet felkeresni Budapesten, illetve a főváros vonzáskörzetében, a résztvevőket programvezetők kísérik. A csoportos látogatás részleteit hamarosan közzéteszik a weboldalon.

Egy passzívház-technológiával felújított 50 éves gödöllői társasházi lakás, rekonstrukció után.
Fotó: Benécs József

Árnyék, hatás - 2012-re elkészülhet Ghána "zöld" repülőtere

Afrika is igyekszik fenntarthatósági szempontok szerint tervezett, kivitelezett építészeti projektekkel csatlakozni a "világtrendhez" (nem pejoratív értelemben, hiszen a világtrend ez esetben a szükséges jó). A blogban már bemutatott UIA Sustainable by Design 2050 nemzetközi online adatbázisban bukkantunk a "fenntartható" repülőtér tervére, a fejlesztés várhatóan 2012-ben készül el, s Ghána új büszkesége lehet. A látványtervek mindenesetre mutatósak, de...

Ghánában az építőanyagok mintegy 60 százaléka importból származik. Mint bárhol Afrikában, úgy a reptér esetében is fokozott gondot kell fordítani az árnyékolás megoldására - ez importált függönyfalak alkalmazásával könnyedén megvalósítható lenne, de jelentősen emelné a beruházási költségeket. Ezért inkább a jól bevált építészeti eszközt vetették be: az egyes szinteken horizontális kinyúlásokkal oldották meg az árnyékolást.
A markáns dizájn tehát a funkcióhoz igazodik.

..akik első alkalommal járnak Accrában, rácsodálkoznak a megannyi félkész épületre, a rozsdamarta vasbeton gerendákra, amelyek évtizedek óta rontják az Atlanti-óceán parti város látképét. Ez Afrika - a feltörekvő, hosszú távú fejlesztésekben "gondolkodó" államokra általában jellemző az ad-hoc pénzügyi tervezés, aztán pénzszűkében a beruházási lendület - forrás híján - hirtelen alábbhagy, a vasbeton gerendák pedig - mint nagyreményű fejlesztések mementói - korrodálódnak rendületlenül. A hitelfinanszírozás nem jellemző, legfeljebb 1-2 nemzetközi pénzintézet nyújt kisebb összegű hitelt ingatlanfejlesztéshez, ők is csak a nevesebb fejlesztőknek.

Az accrai reptérfejlesztést két erős ingatlan befektetési csoport karolta fel - az Actis és a fenntartható projektekre fókuszáló Laurus -, így van esély arra, hogy a kiegészítő bankfinanszírozással ne csak látványterveken létezzen Ghána új repülőtere, az ország első zöld kereskedelmi épülete. 


Építészeti terv: Mario Cucinella Architects

Napmeleggel fűtött iskolák a Himaláján - Szolár falut építene egy magyar tervezőiroda

Egy télen is használható, kizárólag a Nap melege által, passzív módon fűtött iskolaépületet adtak át 2009-ben, a Himaláján - 4 ezer méter magasan -, ahol a téli mínusz 30 fok sem számít ritkaságnak. A szolár iskola helyi lakosok  és cseh önkéntesek bevonásával épült meg. 

A szolár iskolát maga a projektvezető, Jan Tilinger ismerteti egy előadás keretében 2011. október 7-én, pénteken reggel 8:15 órai kezdettel a BME K épületének K255-as termében. Szervező: Kortárs Építészeti Központ (KÉK). Közreműködők: BME Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, Surya Civic Association, valamint a Csoma Szobája Alapítvány.

Irimiás Balázs, a Csoma Szobája Alapítvány elnöke - a Himalájában már megépített német, angol és osztrák szolár iskolák példáján keresztül - a 2012-ben indítandó magyar szolár iskola terveit ismerteti. Az Archi-kon építésziroda vállalta, hogy a Kőrösi Csoma Sándor által is lakott himalájai faluban megtervez és felépít egy hasonló szolár iskolát, amelyhez felhasználná a már megépült hasonló iskolák tervezési, kivitelezési tapasztalatait.

Fotók: Csoma Szobája Alapítvány