2012. 02. 24.

Havi tízezer forintból "megáll" a 200 négyzetméteres ház energiaköltsége - Kivitelező, aki csak passzívházakat hajlandó építeni - Szakmai felkészületlenségből félrevezetett építtetők?



Három éve épült meg az első passzívház - Mennyi a havi energiaköltsége? c. bejegyzésünk röpke három hét alatt a Green Press Blog eddigi legolvasottabb bejegyzése lett.

Három évvel ezelőtt - szinte azonos időben - azonban nemcsak az első, hanem a második családi ház is megkapta a minősített passzívház tanúsítványt. Ez a ház Győr közelében, Tényőn épült meg. Építtetője Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök (ma már az ország egyik legismertebb, minősített passzívházakat komplex módon építő cégének az ügyvezetője) valamikor a 2000-es évek elején figyelt fel a fokozottan energiahatékony technológiára, majd, miután alaposan áttanulmányozta a passzívház-követelményrendszert, úgy döntött, a lehető legtökéletesebb minőségben (munkát, időt, pénzt nem sajnálva) saját magának - a családjának - építi meg első passzívházát. Bár - mint mondja -, nem volt egyszerű a kivitelezési folyamat - megfizették érte a tanulópénzt -, a végeredménnyel maximálisan elégedett, rajong passzívházáért, s persze a passzívházakért, úgy általában. A Green Press interjúja Boros Károllyal.


Hazánk második minősített passzívháza Tényőn épült meg 2009-ben
Fotó: Boros Károly




- Kik építtetnek manapság passzívházat Magyarországon? 

A középfelső réteg, cégtulajdonosok, vállalkozók, felsővezetők. Bár ők ki tudnák fizetni a magas fűtésszámlákat, nem akarnak kiszolgáltatottjai lenni a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatóknak, és emellett egészséges, komfortos, jó befektetésnek bizonyuló, el nem avuló, értékét növelő, az energiaárak emelkedésével felértékelődő ingatlanra, befektetésre akarnak szert tenni.

- Tapasztalatai szerint a passzívház-építtetők mennyire tájékozottak a "témában"? 


- Internetről, szakmai konferenciákon vagy éppen a passzívház nyílt napokon gyűjtik be az információkat, s úgy látom, évről-évre tájékozottabbak, felkészültebbek. Ugyanezt azonban a passzívházat tervezőkről, vagy a passzívházak építésre vállalkozó kivitelezőkről már nem tudom elmondani. Nekik mintha csak a magabiztosságuk, nem pedig a tájékozottságuk nőne...

- Miért gondolja így? Mik a problémák?

- Meglátásom szerint az építés várható költségeit a tervezők előre rendszerint nem közlik az építtetővel, ha mégis, akkor általában irreális adatokat adnak meg. Példaként: ha valamilyen oknál fogva le akarják beszélni az építtetőt a passzívházról, akkor irreálisan magas, 400-500 ezer Ft/m2 építési költséget jelölnek meg, ha viszont rá akarják beszélni a megbízót a passzívházépítésre, előfordul, hogy irreálisan alacsony, mondjuk 250 ezer Ft/m2 építési költséget adnak meg. 

- Az első minősített magyar passzív családi ház esetében a 250 ezer Ft/m2 bekerülési költség reálisnak bizonyult, sőt, el sem érte azt...

- Saját tapasztalatból kiindulva: a valós építési költség egy minősített passzívháznál, átlagos befejező munka, és jó tervezés esetén 330 ezer Ft/m2 áfás ártól indulhat. Sajnos gyakran publikálásra kerülnek a kalákában, az építkezéseken akár évekig ingyen dolgozók  - családtagok, ismerősök - "munkadíjai" is, a munkadíj járulékaival nem kalkuláló, részben számla- és áfa megfizetése nélkül, gyenge minőségben megépített passzívházak költségadatai. Ezek félrevezetőek, ráadásul megnehezítik a minőségtanúsított anyagokkal, megfelelő minőségben dolgozó, munkabérek, közterhek kifizetésével kalkuláló vállalkozások megbízáshoz jutását.
- Valóban sok tévhit kering a passzívházakról. Munkája során - építtetői körben - Ön milyen rossz beidegződésekkel találkozik?


A reklámok káros hatásai egyértelműen érzékelhetőek. A magas nyereségtartalmú termékek médiatúlsúlya befolyásolja a megrendelőket, így előfordul, hogy nem racionális, gazdasági, hanem média által befolyásolt érzelmi alapon - például a földgáztól, a kéménytől való "megszabadulás" reményében - hoznak döntéseket. Sokan azt hiszik, a passzívházak esetében túlértékelt az épületgépészet jelentősége, vagy hogy az épületgépészet értelmetlenül túlbonyolított. Többen a tervezés előtti reális költségbecslést, költségvetés-készítést hajlamosak elmulasztani. A passzívházépítéssel kapcsolatos reklámokban egyes kivitelezési metódusok "kizárólagosan megfelelő passzívház-megoldásként" jelennek meg - például  a lemezalapozás, a polisztirolzsalus technológia, a geotermikus fűtés -, ezen a téren is tapasztalható az építtetők erős befolyásoltsága. Nem ritka, hogy a tervezők, a kivitelezők passzívháznak neveznek olyan épületeket is, amelyek nem passzívházak, csak esetleg van pár közös vonásuk. A hozzánk beérkező - kivitelezési ajánlatkéréshez csatolt - "passzívházterveknek" mindössze öt százaléka valóban passzívház, öt százaléka passzívházzá alakítható, 90 százalékának azonban semmi köze nincs a passzívházakhoz. Az emberek hiszékenyek, könnyen megtéveszthetők. Az igazán komoly  gondot az okozza, ha a megrendelő csak a kivitelezésre adott ajánlatból értesül arról, hogy tervezője valójában nem passzívházat tervezett, hanem annál kétszer-háromszor nagyobb energiafelhasználású alacsonyenergiás, vagy A+ kategóriás (fokozottan energiahatékony) épületet. Tudni kell, hogy a legtöbbször ezeket az eredményeket is csak passzívházépítésre alkalmas, jó minőségű, azaz  magasabb árfekvésű, nagy teljesítőképességű anyagokkal, szerkezetekkel lehet elérni. Vagyis fel nem készült, hozzá nem értő tervezéssel a passzívházak építési költségeinek viselése ellenére a passzívházakhoz képest csak fele, harmad olyan hatékony épület építhető. Ezzel az építtetőket - ha csak tájékozatlanság miatt is - súlyosan megkárosítják. Ha a tervezői szerződésben, vagy a tervezői programban nem rögzíti az építtető, hogy passzívház tervezését rendelte meg, utólag nem lehet számon kérni a tervezőt, kártérítésre nincs lehetőség. Az építtető ebben a kiszolgáltatott helyzetben kényszerül döntést hozni: a tervnek megfelelően építi-e meg a házat, vagy új tervet készített. Áttervezéssel jelentősen javítani lehet az épület mutatóin, de a tervezés koncepcionális hibáit csak teljes újratervezéssel lehet kiküszöbölni. A szakszerűtlen tervezést a felkészült kivitelezés, a magas költségráfordítás sem képes ellensúlyozni.


- Mindez azt jelenti, hogy nem minden építész tud passzívházat tervezni, és a gépészek sem kellően felkészültek...?


- A problémás passzívháztervek sok esetben rosszul értelmezett költségtakarékosság "eredményei". A megrendelők gyakran nem értik, miért kerülhet egy passzívház építészeti-gépészeti tervezése többe, mint egy átlagos épületé. A tervek PHPP-vel (passzívház tervező csomaggal) történő ellenőrzése, PHPP szerinti módosítása, a kellő napnyereség, az árnyékolás összehangolása, az épület szerkezeteinek, csomópontjainak kiviteli terv szintű kialakítása számos olyan munkaráfordítást követel meg, amelyek átlagos házak tervezése során fel sem merülnek. Előfordul, hogy passzívház-tervezésben kevéssé járatos tervezők kellő mélységű szakismeret nélkül olcsóbban vállalják a munkát, majd kihagyják ezeket a - passzívházak esetében elengedhetetlen - munkafázisokat. Ennek kivédésére szolgál a passzívháztervek előminősítése, melynek során a Passivhaus Institut auditora segíti, ellenőrzi a tervező- és az energetikus munkáját. Az auditor az előminősítés zárultával ún. "előminősítési jegyzőkönyvben” tanúsítja, hogy a tervek alkalmasak a passzívház minősítés megszerzéséhez, vagyis ha az épület a tervek szerint épül meg, teljesíti a „Minőség-ellenőrzött Passzívház” kritériumait. A kivitelezés során a kivitelezés energetikai minőségét, a módosítások megfelelőségét ellenőrzi, segíti az auditor. A minősített passzívházak - műszaki, energetikai adataik feltüntetésével, terv- és fotódokumentációval - nemzetközi nyilvántartásba kerülnek.

- Mennyiben különböző a passzívház-építés a "hagyományos" épületek kivitelezéséhez képest?


- A passzívház-szabvány Európa legszigorúbb energetikai követelményrendszere. Ennek maradéktalanul megfelelni csak megfelelő kiviteli tervekből dolgozó, felkészült épületenergetikai, gépészeti ismeretekkel is rendelkező kivitelező képes. A passzívházak építéséhez, hőhídmentesítéséhez, légtömörségének biztosításához szükséges szakismeretek ma még nem közismertek. Számtalan - hibás gyakorlatból, tájékozatlanságból eredő - tévhit, félreértés, fogalomzavar nehezíti a kivitelezést. Az "átlagos" építkezéseken bevett gyakorlat a helyszíni problémamegoldás, a rögtönzés, ami passzívház esetében szóba sem jöhet. Minden hőburkot, légzáró burkot érintő módosítást, tervtől való eltérést ellenőrizni kell PHPP-vel - minősített passzívház esetében az auditorral - beavatkozás előtt.


- Hol és mikor hallott először a passzívház-technológiáról?



- A PH (passzívház) fogalmával 2003-ben "találkoztam" először, amikor egy 33 lakásos győri társasház tetőterét beruházóként 11 lakással építettem be. A távhőszolgáltatás bekötését csak megújuló energiával fűtött lakások építésével kerülhettük volna el. Ennek megvalósíthatósági tanulmánya azt eredményezte: ez csak akkor lehetséges, ha a fűtési igényt a tizedére leszorítjuk, vagyis passzív lakásokat építünk. Ez az akkori piaci árhoz képest 40 százalékkal magasabb építési költséget eredményezett volna. Úgy véltük, ezt a piac nem fogadja el, ezért ezt a lehetőséget elvetettük. Ennek ellenére kísérletképpen a PH nem költségigényes elemeit, mint a déli napnyereséget biztosító teraszt, hőhídmentes kialakítást, kiváló légzárást megvalósítottuk. Az így elkészült új lakások, a házban lévő azonos nagyságú régi lakásokhoz képest ½-1/3-nyi fűtéssel üzemelnek ma is. A ház egyébként az Év homlokzata 2005 pályázatán helyezést ért el. 2006-ban részt vettem egy bécsi, épülő passzívházakat bemutató tanulmányúton, majd 2007-ben ellátogattam a bregenzi Nemzetközi Passzívház Konferenciára. A tényői minősített passzívház tervezését 2006-ban, építését pedig 2007-ben kezdtük el; 2009 elején költöztünk be.


- Mi győzte meg arról, hogy kivitelezőként érdemes passzívházakra specializálódni? Mennyire volt "bonyolult" az átállás?


- Szerencsés ember vagyok, mert változatos mérnöki munkámat 25 éve után is élvezem. Az önkritika, az őszinte kíváncsiság mindig kihívásokhoz vezet. Folyamatosan fejlődés iránti vágyam a minőség elkötelezettjévé tett. Fejlesztéseink legalább egy évtizeddel megelőzik a piacot. A passzívházak áttörést eredményeztek. Egy évtizedet ugorhattunk előre az időben és a fejlődésben! Hát nem nekem találták ki őket? Beköltözve a tényői passzívházba tudatosult bennem igazán: sokkal többet, jobbat nyújt egy passzívház, mint amit reméltünk. Ennek a komfortnak a mindennapi élvezete örömet, de egyben lelkifurdalást is kiváltott bennem. Beruházóként 180 lakást, több mint 30 családi házat építtetünk, értékesítettünk, s bár ezek kiváló minőségben épültek meg, messze nem képesek olyan komfortot nyújtani, mint a passzívházak. 2009-ben lelkiismereti okok miatt arra jutottam, hogy másnak sem építhetek a sajátoménál silányabb házat. Azóta kizárólag passzív- és alacsony energiafelhasználású házak tervezést és építését vállaljuk. Az átállás nem volt egyszerű.  Szakértelemmel, kellő elszántsággal, és természetesen a sok munkát toleráló feleséggel, családdal mindent meg lehet oldani.


A mosonmagyaróvári minősített passzívház fotórealisztikus látványterve


"...lelkiismereti okok miatt arra jutottam, hogy másnak sem építhetek a sajátoménál silányabb házat..."
Látványtervek: Boros Károly




- Hány minősített passzívház kivitelezésében közreműködtek eddig? 


- 2010-ben Budapesten, 2011-ben Győrben és Mosonmagyaróváron, idén pedig  Szentendrén, Győrben, s előreláthatóan Budapesten és Ausztriában építünk minősített passzívházakat. Az elmúlt három évben 5 minősített, és előminősített passzívházunk, 4 energiatakarékos épületünk valósult meg.


- Említette, hogy állandóan valami fejlesztésen töri a fejét. Most éppen mi foglalkoztatja?


- Jelenleg a passzívház-kivitelezés "házi szabványán" dolgozom; a kivitelezést munkafolyamatokra bontom. Szeretném kidolgozni az egyes munkafolyamatok megvalósításának előfeltételeit, konkrét szabályokkal, a megfelelőségi követelményeket, az ellenőrzés és felelősség rendszerét. Ezzel párhuzamosan készül az egyes munkafolyamatok oktatási, szöveges és képi anyaga. Egy részükről - például a villanyszerelési, az épületgépészeti, a vakolási munkafolyamatokról - már korábban kidolgoztuk a szabványokat, s a gyakorlatban már teszteltük is ezeket. Tapasztalataim szerint nem könnyű a passzívházak speciális követelményrendszerét kellő tapasztalattal, előképzettséggel nem rendelkező vállalkozóknak érthetően, alkalmazhatóan elmagyarázni, de nem lehetetlen. Égető szükség van a munkatársak szakmai felkészítésére, hiszen csak így kerülhető el a hibás munkavégzés, így tehető hatékonnyá - a költséghatékonyságot is beleértve - a munka.


- Beszéljünk a tényői passzívház energiaköltségeiről is, hiszen ez sokakat foglalkoztat.

- Hároméves tapasztalat: a közel 200 négyzetméteres ház fűtése, a használati melegvíz előállítása az öt tagú családra havonta körülbelül 10 ezer forint kiadást jelent. Az éves megtakarítás - hagyományos építésű családi ház energiaköltségeihez viszonyítva - számításaim szerint 300-400 ezer forintban nevesíthető.

- Passzívházak kapcsán többen mintha pusztán hangzatos "reklámszlogenként" könyvelnék el a kiváló levegőminőséget és zajszigeteltséget, vagy a huzatmentességet. Passzívházban él, mi a személyes élménye ezzel kapcsolatban?

Ezek tények, mint ahogy a por-, pollen- és rovarmenteség is. Munkamániás vagyok, mégis gyakran azon kapom magam, hogy halogatom a munkába indulást. Mindig találok valami mondvacsinált okot, hogy még egy kicsit itthon lehessek. Téli fagyban - amikor kint süt a nap - a legnehezebb az indulás. Gyönyörűséggel tölt el a nappali tágas üvegfalán beáradó fény, éltető energia! Nem szép dolog, tudom, mégis jól esik sütkérezve nézegetni a házak kéményeiből kanyargó füstcsíkok táncát...

A tényői passzívház nappalija.
Boros Károly kivitelező-tulajdonos, bár munkamániás, mégis nehezen indul munkába reggelente...
Fotó: Boros Károly


- Mikorra várható igazi áttörés passzívházépítés terén Magyarországon? Mi kellene a robbanásszerű elterjedéshez?

- Elsősorban az építtetők öntudatra ébredése. Meggyőződésem, ha ma megnyílnának a pénzforrások, az építtetők, a tervezők, és kivitelezők jelentős része képtelen lenne  értelmesen, hatékonyan felhasználni. Úgy látom, hogy az építőipari vállalkozások jelentős hányada nem bír önképző módon átállni a passzívházépítésre. A robbanásszerű elterjedésnek - egyebek mellett - nincsenek meg a tervezői, kivitelezői feltételei. Évekbe telik, amíg "kitermelődik" a megfelelő szakembergárda. A "felzárkózási" folyamat a Passivhaus Institut (PHI) által kidolgozott - 2011. óta Magyarországon is elérhető - Minősített Passzívház Tervező képzésnek köszönhetően elkezdődött. A PHI Minősített Passzívház Kivitelező képzést is tervez indítani, az oktatási anyag már kidolgozás alatt van, s tudtommal ez a tananyag is elérhetővé válik majd hazánkban. A kérdésre visszatérve: passzívházak esetében sokkal valószínűbbnek és ésszerűbbnek tartom az exponenciálisan gyarapodó, fokozatos állománybővülést, mint a minőségre katasztrofális hatású robbanásszerű elterjedést.


Boros Károly
Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök, a második minősített hazai passzívház tulajdonosa és kivitelezője, az ország talán legismertebb és legtapasztaltabb minősített passzívházakat komplex módon építő cégének az ügyvezetője. A passzívházak elvét kidolgozó darmstadti Passívhaus Institut elveit és gyakorlatát követik, a német tapasztalatokat a magyar piacra adaptálva. Minősített Passzívház címet elnyerő épületeik, a legfelkészültebb intézmény által kiadott minősítései bizonyítják: tervezőként, kivitelezőként képesek Európa legszigorúbb energetikai szabványának sorozatosan megfelelni.


Cikkajánló: Minősített Passzívház Tervezők nemzetközi adatbázisa

2 megjegyzés:

  1. értem én, hogy passzív, de miért kell ezeknek ennyire építészetileg gondolattalannak lenniük?

    pár példa, hogy lehet másként is:
    http://www.archello.com/en/search-all?search=passive%20house

    egyébiránt nem ártott volna pár szót szólni arról is, hogy a passzív technológia extra költség-igénye hány éves megtérüléssel jár együtt (és az hogyan viszonyul pl. a gépészet várható élettartamához, esetleg beleszámolni a fenntartási költségekbe a megnövekedett karbantartási igényeket is.), hamár felelős döntésre akarjuk bíztatni a népeket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vannak szépen sikerült megoldások az idézett webhelyen - de miért kellene gondolattalannak tartani azt aki más inspirációs forrásból merít? Ez lehet akár a korábbi praxis is, amit sokszoros megrendelői visszacsatolás erősített meg.
      A passzívház-technológia (elnézést, de nem passzív technológia) 3-8 % körüli többletköltsége elég hamar megtérül, különösen a rohamosan emelkedő energiaárak tükrében. A passzívház-technológia alkalmazása alapvetően egyszerűbb - és más- épületgépészetet jelent, így ez is fontos szempont a döntésben. Az élettartam és gépészet, valamint fenntartási és üzemeltetési költségeket minden épület esetében elemezni kellene - ez fog elvezetni a felelős döntéshez. Az optimális tájolás, benapozás, hőszigetelés, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőzés, megújuló források alkalmazása ma már nem számít különlegeségnek - ezek optimalizált kombinációja, szigorú és következetes követelményrendszere kapta a passzívház terminológiát. Természetesen lehet ezeket nem használni, vagy másképpen használni, az épületállomány 99,9%-a nem passzívház.

      Törlés