Green Press Blog: PassREg: megújuló energiás passzívház régiók az EU-ban - Csúcstakarékos középületek - Összefoglaló a 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról (2.)

A 2012. május 2-6. között Hannoverben megrendezett 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról készült Green Press összeállítás folytatásaként közöljük Sariri-Baffia Enikő, okl. építőmérnök, energetikai szakértő beszámolóját. A magyar származású passzívház minősítő és oktató - a magyar passzívházak minősítője - kezdettől fogva részt vesz a nagyszabású szakmai rendezvényen - a mérnöknő évekig a passzívház-standardot kidolgozó Prof. Wolfgang Feist közvetlen munkatársa volt. Sariri-Baffia Enikő vezette be 2011-ben az eredeti német tananyag alapján magyar nyelvre adaptált Minősített Passzívház Tervező képzést Magyarországon.

Több mint 45 országból érkezett a mintegy 1000 résztvevő, hogy informálódjanak az energiahatékony építkezés csúcstechnológiáját képviselő passzívház-standardról. Nem véletlen, hogy az észak-németországi városban rendezték meg a világhírű szakmai rendezvényt; ez a régió Európa-szerte kiemelkedő példával szolgál: települési viszonylatban Hannoverben koncentrálódik a legtöbb passzívház, a város külön támogatja az új passzívházak építését, valamint a meglévők passzívház-minőségű felújítását (Deep Renovation program), a rendezvény zárónapján ezek közül több épületet felkereshettek a résztvevők. Ezen túlmenően Hannover arról is döntött, hogy városi használatú középület kizárólag passzívházként épülhet.

Passzívház-standard szerint létesült iskola Németországban - Montessori-Schule, Aufkirchen
Fotó INNÉT

Passzívházak a világban

A 16. Nemzetközi Passzívház Konferencián 75 előadás hangzott el, a legérdekesebbek közül számolunk be röviden.
A darmstadti Passivhaus Insitut Jürgen Schnieders vezetésével tanulmányt készített a passzívházak megvalósíthatóságáról szerte a világon. A kutatók arra a meghökkentő eredményre jutottak, hogy néhány extrém, ritkán lakott klímazóna kivételével a Föld minden pontján megvalósítható a funkcionális passzívház-standard, sőt, ez az épülettípus jelenti életciklusra vetítve a gazdasági optimumot is - vagyis az ennél gyengébb energiahatékonyságú épület megvalósításával az építtető hosszú távon pénzt veszít. Ez a tény pedig már a mai energiaárak mellett is érvényes. Az energiaárak emelkedésével a gazdaságosság mértéke javul.

A passzívház-standard szerint tervezett, kivitelezett épületek egyes komponenseire minden égtájon más követelmények érvényesek, és más minőségek képezik a gazdaságosság optimumát.

Például Stockholmban négyrétegű üvegezés szükséges, miközben Mexikóvárosban egyrétegű üveg is elegendő. Nem szabad azonban összetéveszteni az egyes épületelemek gazdasági optimumát az egész épületével, mivel gyakran fordul elő, hogy az egyes elemek egymásra kölcsönhatással vannak, szinergiák alakulnak ki.

Egy különleges elrendezésű svéd tóparti ház - közel passzívház minőségű
Tervezők ITT

Kiderült például, hogy egyes mérsékelt klímazónákban már 0,35 W/m²K-es U-érték alatt egyáltalán nem kell sem fűteni, sem hűteni, így semmiféle aktív gépészeti rendszer nem szükséges. Ez annyira olcsóvá teszi az építkezést, hogy az így megvalósult épület jóval olcsóbb, mint a fűtött-hűtött, szokásosan energiahatékony változata.

Az is kiderült, hogy az emberek nagyjából azonos - épületen belül uralkodó -klímaállapotban érzik jól magukat minden földrészen. Ez alapján vannak olyan klímazónák, ahol csak fűteni, vagy csak hűteni kell, de vannak olyan helyszínek is, ahol többfajta légkezelés is szükséges az év különböző évszakaiban - például télen fűtés, nyáron hűtés és párátlanítás. Van, ahol télen a fűtés mellett párásítás is szükséges, mert annyira hideg és száraz a külső levegő. Van néhány ritka szerencsés hely (Lucky Climates), ahol a nulla fűtésű-hűtésű épület minimális erőfeszítéssel is elérhető, ilyen például Mexikóváros.

Mindez azonban nem csak elméleti vizsgálat eredménye. A konferencián számos projektbemutatón elhanzott, hogy a passzívház-standard funkcionális követelményei a különböző klímaviszonyok között milyen módszerekkel kerültek megvalósításra. Külön figyelemre méltó az a tény, hogy kiválóan sikerült a különböző országokban a helyi építészeti szokásokhoz igazítani a követelményrendszert, ami a helyi tervezők hozzáértését és erőfeszítését dicséri.

A tanulmány során 18 ezer helyszín klímaadatát dolgozták fel, ezek az adatok az internet segítségével lekérdezhetők és a PHPP energiamérleg-számításban átvehetők. A fűtési, hűtési, sugárzási és csúcshőadatok a Passipedián érhetők el. A csúcshőadatok a passzívházak termikus tehetetlenségét is figyelembe veszik az egyéb helyeken rendelkezésre álló adatokkal ellentétben.

Gazdaságos pluszenergiaház középületek

Carsten Grobe négy olyan középületet ismertetett, amelyeknél sikerült megvalósítani a primerenergia alapú energiafüggetlenséget. Az energiamennyiség, amely az épület közvetlen közelében megtermelődik, olyan mértékben csökkenti az energiamérlegben szereplő primerenergia veszteséget, hogy az éves összeg pozitív. Egy uszoda, egy tornaterem, egy általános iskola és egy irodaépület került ebbe a szerencsés helyzetbe.

Az előadó megállapította: a passzívház-standard előfeltétele ennek a lehetőségnek. Először is az energiaveszteségek drasztikus csökkentése szükséges, enélkül az épületen megtermelt megújuló energiáknak esélyük sincs a veszteségek fedezésére, viszont így megvalósítható a gazdaságos üzemű pluszenergiaház primerenergia alapon. A végenergia alapú függetlenség ennél jóval nehezebben valósítható meg.

A következő kiegészítő technológiák jelentik a passzívház-standardon felül ennek megoldását: különböző napelemek, gázmotorok, melyek áramot termelnek. A termelt áram saját felhasználását segítő áramtároló technológiáknak még fejlődniük kell, például vezérelhető áramfogyasztók segítségével.

Egyszerű gépészet = jobb eredmény

Axel Bretzke professzor arról számolt be, hogy számos passzívház-minőségű középület tanulsága szerint ritkán ésszerű bonyolult gépészeti rendszerrel ellátni egy ilyen épületet. A hőigény annyira alacsony, hogy bonyolult szabályzások túlságosan drágák az ez úton megtakarítható energia árához képest. Ez is lehet az oka, hogy egy épület tervezése során a tulajdonos gyakran a passzívház-standard ellen dönt, mert a jelentős optimálási lehetőségek csak kevésbé ismertek. Ésszerű tervezéssel - ami a magas energiahatékonyságú épületek viselkedését is szem előtt tartja - a gépészeti beruházások egy része elhagyható.

A budaörsi minősített passzívház gépészeti helyisége.
Tervező: Szekér László. Fotó: Batár Zsolt

Több Bretzke által vizsgált projektben a következő kiviteli megoldás bizonyult a legoptimálisabbnak iskolák esetében: központi szellőztetés 15-20 m³/h személyenkénti légcserével, 84% hővisszanyeréssel, melegvíz-üzemű fűtőtestek minden osztályteremben. A szellőzés csak télen működik, nyáron az ablakokon keresztül szellőztetnek, ez csökkenti az áramigényt és a karbantartási költséget. A légáram útját úgy kell kialakítani, hogy a friss levegő több helyiségen áramoljon át: ez csökkenti a szükséges légmennyiséget és a készülék méretét.

A fűtés szabályozására elegedő egy kézi üzemű termosztát szelep a fűtőtesten. A szellőzést egy egyszerű időprogram segítségével üzemeltetik, használaton kívül kikapcsolják a szellőzést és a fűtést. Csak nagy terhelésű helyszíneken, például forgalmas utak mellett használják nyáron is a gépi szellőzést. Az épület hűtése kiválóan működik - Németországban - éjszaka automatikusan kinyíló ablakok segítségével, amelyeket ellátnak betörés és rovarok elleni védelemmel. Másnap a tanulókat egy kellemesen hűvös épület várja. A legionellák - épületgépész-kórnak is nevezett fertőzést okozó baktériumok - elleni védelem helyett beváltak az átfolyó rendszerű fűtővízzel üzemelő vízmelegítők.

Frankfurti tapasztalatok passzívház középületekkel

Estelle Wüsten, Frankfurt energiamenedzsere beszámolt a városban eddig megépült, 45 üzembe helyezett középülettel kapcsolatos tapasztalatokról. Ezek rendkívül pozitívak, így további 65 projekt van éppen tervezés vagy kivitelezés alatt. Frankfurtban található a legtöbb passzívházas középület a világon; a városban már 2003-ban döntés született arról, hogy iskolát csak passzívházként lehet megvalósítani; 2007-ben kiterjesztették ezt a döntést az összes középületre. A szabályozástól csak akkor lehet eltérni, ha az (egyébként minden projektre kötelező) életciklus-elemzés során kiderül, hogy egyéb energetikai standard alkalmazása kifizetődőbb. Ez azonban ritkán fordul elő, - legfeljebb erősen árnyékolt telkeken, vagy energetikai szempontból nagyon előnytelen alaprajzi igény esetén. Az életciklus-elemzésben az energiaköltségek mellett a karbantartás, a víz- és áramköltségek és a takarítás költségei is szerepelnek. A város a tervezés megkönnyítése érdekében kiadványt állított össze azon igényekkel és javaslatokkal, amelyek a tervezők munkájának alapjául szolgál. Ezek között szerepel, egyebek mellett, hogy:

- minden tetőfelületet úgy kell méretezni, hogy utólag arra napkollektor legyen telepíthető,

- akkor is szükséges fejenként 0,1-0,2 m² méretű nyitható ablak betervezése, ha egy helyiséget gépi módon szellőztetnek,

- a hővisszanyerésen és a légszűrésen kívül semmilyen légkezelés nem megengedett,

- csak a fűtési szezon alatt működtethető a szellőztető berendezés, azon kívül az ablakokkal kell szellőztetni,

- a nyári klíma biztosítása érdekében megfelelő árnyékolók, hőtároló tömegek és éjszakai automatikusan nyíló-záró ablakszárnyak szükségesek,

- a felhasználóknak egy kézikönyvet kell készíteniük, amelyben minden fontos az üzemet érintő adat szerepel.

A felhasználók és az üzemeltetők általában nagyon elégedettek az épületeikkel. A légminőség a hőmérséklet és a szén-dioxid-tartalom szempontjából kiváló. Az energiafogyasztás is többnyire a számításoknak megfelelően alakul. Kivéve a belső hőmérséklet: a fűtés annyira olcsó, hogy a felhasználók nyugodtan megengedik maguknak az átlagosan 21,5 °C belső hőmérsékeletet, ez azonban abszolút számokban kifejezett minimális többletköltséghez vezet csak. A fenntartási költségeket az energiamenedzsment folyamatosan felügyeli és összeveti a tervezés során kalkulált értékekkel. A cél, hogy ezt 10 százalékkal ne lépjék túl.

A passzívházszintű rekonstrukció során egy régi frankfurti iskolát bővítettek egy modern épülettel

Ezen a képen egy 61 m²-es osztályterem látható a mini 1059 Wattos fűtőtesttel.

Az ajtó fölött az automatikus éjszakai szellőztető ablakszárny található

EU-projekt - Megújuló energiákkal ellátott passzívház régiók

PassREg: Passivhouse Regions with Renewable Energy

Marianne Fujara, a Passivhaus Insitut munkatársa világszerte egyedülálló, EU által támogatott projektről számolt be. A cél olyan új úttörő régiók iniciálása, ahol az EU épületenergetikai határozata értelmében zéró emisszió közeli épületek valósulnak meg, jóval a rendelet érvénybe lépése előtt. A PassREg projekt mögött az a felismerés áll, hogy a sikerre vezető struktúrák bemutatása nagy mértékben megkönnyíti a követők munkáját és meggyorsítja a további sikerek elérését. Az a cél, hogy az eddigi úttörő régiók sikereit bemutassák, és különböző segédeszközöket fejlesszenek ki azok számára, akik a példát követni akarják.

A PassREgs EU-projektben résztvevő államok 2012. májusában
Forrás: iPHA

A következő úttörő régiók szolgálnak például: Hannover, Heidelberg és Frankfurt (Németország), Brüsszel Brussels Capital Region (Belgium), Tirol tartomány (Ausztria).

Szeretnének csatlakozni a passzívház régiókhoz: Arnhem-Nijmegen (Hollandia), Aquitaine (Franciaország), Antwerpen (Belgium), Heads of the Valleys (Egyesült Királyság), Strenci- és Ergli-District (Lettország), Burgas városa, Sofia, Varna és Gabrovó közreműködésével (Bulgária), Zágráb (Horvátország), Cesena (Olaszország).

További "világítótorony" projektek helyszínei: Catania, Sardinia, Pesaro, Urbino, Foggia, és Málta.

A projektpartnerek egy konzorciumot alkotnak, melynek koordinátora a darmstadti Passivhaus Institut. A projekt 3 évig tart, melynek keretében a következő területeket dolgozzák ki:

- műszaki megoldások és minőségbiztosítás,

- üzleti modellek és finanszírozás,

- előírások és szabványok,

- segítségnyújtás az átmeneti folyamatban.

A projektet intenzív, nyilvánosságot tájékoztató munka kíséri az egyes régiókban, ennek keretében kerekasztal-fórumokat is szerveznek.

Összeállította