Tervismertető - 100 lakásos passzívház épül Angyalföldön - Megvan az építési engedély, versenyeztetik a kivitelezőket

Látványtervek, metszetek: Archikon

Mint arról 2011. őszén a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciához kapcsolódón a Green Press elsőként beszámolt: hazánk eddigi legnagyobb passzívházas beruházása veszi kezdetét Budapesten, a XIII. kerületben.  Angyalföldön épül meg az első magyar passzív társasház, 100 lakással, önkormányzati beruházásként. 2012. június végén megszületett az építési engedély, a kiviteli tervek elkészültek, versenyeztetik a kivitelezőket (a közbeszerzési pályázat egyelőre nem került ki a XIII. kerületi önkormányzat weboldalára, illetve a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. honlapjára). A felelős tervező, Nagy Csaba Ybl-díjas építész (Archikon Kft.) által eljuttatott műleírás alapján ismertetjük a terveket.

2012. szeptemberében megjelent a közbeszerzési kiírás. Részletek ITT>> (a szerk.)

Németh Dániel fotója a 2011-es Passzívházak és Energiahatékony Épületek c. szakmai konferencián készült. 2012. november második hetében - kapcsolódva a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjaihoz - a Green Press ismét megrendezi a konferenciát a Francia Intézetben. Részletek hamarosan a www.passzivhazkonf.hu weboldalon!

Angyalföldi társasház - tervezési program

Az építési telken egy 100 lakásos passzívház minőségű lakóépület-együttes helyezendő el, átlagosan 50 négyzetméteres lakásokkal (bruttó alapterület). 

A telek tömböt a Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és a Fáy utca határolja. A tömbön belül, hasonlóan a környező területekhez, megkezdődött az ingatlanállomány cseréje. A régi alacsony komfortú épületeket szanálták, helyükre az elmúlt néhány évben új, a korábbinál nagyobb lakóépületek épültek. A lakóépület telke alapvetően vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zárt sorú, részben szabadon álló épületek között helyezkedik el. 

A telekre a tervezett szabályozási előírásokból egy zárt sorú előkertes beépítés következik. A 16 méteres építménymagasság földszint és 4 emelet magas épületekkel számol, mely megegyezik az újabb építésű saroképület volumenével. A terepszint feletti maximális beépíthetőség 60%, míg a terepszint alatt a telek 70%-a építhető be maximálisan. A zöldfelület minimális mértéke 20% lehet.

A kertvárosias megjelenés érdekében előkertek kialakítása szükséges mindkét utca vonalában. Az oldalkertek és a hátsókertek megtartása az OTÉK és a városrendezési tanulmány alapján került meghatározásra. A meglévő szomszédos épületekhez tűzfalasan csatlakozunk.

Az épületegyüttest a lakásszámból adódó viszonylag nagy volumene és a legkedvezőbb tájolás kialakítsa miatt három épületrészre bontottuk. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, melyen zöldterület kerül kialakításra. A földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a pince, részben a földszinten illetve a parkolólemez tetején.

 

A lakások elrendezése - Az épületben 100 lakás került kialakításra átlagosan bruttó 50m2 alapterülettel. A három épülettömbben három különböző, nagyságrendileg 40, 50 és 60 négyzetméteres, lakóegység típus kapott helyet. A kisebb lakások garzon, míg a nagyobbak másfél, illetve kétszobás kialakításúak. A lakószobák kifele, a szabad homlokzatok fele tájoltak, a közlekedők irányába csak alárendelt helyiségek néznek.

„A” tömb: 29 db 60 m2-es lakás (nappali + 2 fél szobás + erkély)

„B” tömb: 40 db 48 m2-es lakás (nappali + fél szobás + erkély)

„C” tömb: 31 db 41 m2-es garzon (nappali + hálófülke + erkély)

Passzívház

A passzívház komplex tervezői szemlélettel kialakított épület. Már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP-számítás (passzívház tervező programcsomag), melyet a Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és az optimális energiamérleg alakítható ki.

Általános kritérium a darmstadti Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.

Kompakt tömegformálás - Törekedni kell arra, hogy egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társuljon. A homlokzati üvegfelületek aránya lehetőség szerint ne haladja meg a 40 %-ot. A nyílászárók iránti követelmény beépített állapotban hogy U-értékük ne haladja meg a 0,85 W/m2K értéket, az egyéb felületek esetében U<= 0.15 W/m2K - ehhez 25-30 cm vastag hőszigeteléssel ellátott minimum 55-65 cm vastag falszerkezet szükséges. A telek és a beépítési szabályok által lehetővé tett optimális tájolás.

Az üvegfelületek többségét célszerű dél-kelet, dél-nyugati irányba tájolni, kisebb részük lehet keleti vagy nyugati tájolású, az északi tájolású üvegfelület lehetőség szerint ne haladja meg az 5 %-ot. A tervezett épület összes lakása kedvező tájolású, nincs északi nyílással rendelkező lakóhelyiség. A főhelységek kifelé fordulnak elkerülve ezzel a kedvezőtlen átlátásokat.

A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használata szükséges. Az épülettömbök napos oldalai táblás külső árnyékoló szerkezettel felszereltek. Az éjszakai időszakban a nyári túlmelegedés megelőzésére fontos, hogy a lakások átszellőztetése biztosítható legyen. A téli időszakban az árnyékolók megnyitása lehetővé teszi az alacsonyabb szögben érkező nap sugarai a belső terekbe jutva hőként hasznosuljanak.

Hőhídmentes kialakítás

A passzívházban alapvető fontosságú a hőveszteségek minimalizálása. Erről elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az úgynevezett termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. A hőszigetelő réteg megfelelő vastagsággal, megfelelő hőszigetelő értékkel kell rendelkezzen, összefüggőnek kell lennie, és nem tartalmazhat számottevő hőhidat. 

Légtömörség biztosítása

A tervezett szerkezetek, anyagok és a kivitelezés minősége hivatott biztosítani, hogy az épületben nem kívánt, ellenőrizetlen és többlet energiafelhasználást igénylő légáramlások ne lépjenek fel.

  

Hővisszanyerős szellőzés 

Folyamatos légcserével az eltávolított használt levegő hőenergiájának 70-90%-os visszanyerésével lehet a „passzívház” minősítés elnyeréséhez szükséges energetikai paramétereket biztosítani. A szellőztető rendszer azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finomszűrőn keresztül jut a lakásba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészedés veszélyét. A rendszer emellett közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges! A szükséges légcsere mértéke az épülettérfogat 0,3-0,8-szerese.

Megújuló energiaforrások használata - levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk alkalmazásával illetve a háztartási melegvíz készítésre rásegítő napkollektorok telepítésével.

Parkolás és tárolás - Az OTÉK előírásai szerint a 100 lakóegységhez 100 parkolóhely biztosítása szükséges. A földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a pince, részben a földszinten illetve a parkolólemez tetején. A parkolók megközelítése a Jász utcai oldalról történik, ahol a főbejárat mellett nyitott kerékpártároló egységet is létesítettünk a lakóegységenként előírt 1-1 férőhellyel, összesen 100 kerékpár részére. A pincében minden lakáshoz tartozóan tároló helyiségek kerültek tervezésre.

Akadálymentesség - Bár a tervezett épület nem közhasználatú építmény, az akadálymentes megközelíthetőség és használat előírásait szinte maradéktalanul teljesítjük. A telek gyakorlatilag síknak tekinthető, a tervezett földszinti padlóvonal megegyezik a Jász utcai csatlakozó terepszinttel. Az épület biztonságos és akadálymentes megközelítése mind a földszinten, mind a mélygarázson át megoldott. Az épületen belüli közlekedők szélessége megfelelő méretű, a személyfelvonók akadálymentes használatra

alkalmas módon lesznek kialakítva.

Zöldfelületek és közösségi terek - Az épületek az utcák vonalától 3-3méterre visszahúzásra kerültek, így előkertek kialakítása válik lehetővé. A tervezési koncepció központi eleme a az első emelet magasságában zöldtetőként kialakított udvar, mely közösségi térként is funkcionál. Az épületek mögött, az oldalkertekben összefüggő parkosított zöldfelület került kialakításra többszintes növényállománnyal. A Zsinór utcai épülettömb földszintjén, a főbejárat mellett, az oldalkerthez kapcsolódóan diszponibilis közösségi teret alakítottunk ki a lakóközösség számára.

  

Helyszín: Budapest XIII., Zsinór utca 23-25., Jász utca 89-91.

Építtető: Bp. Főv. XIII.ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Nagy Csaba, felelős tervező

Felelős tervező: Nagy Csaba, Archikon Kft.

Építész tervezők: Pólus Károly, Déri Dániel, Várhidi Bence, Kiss Tamás

Épületgépész tervező: Sor Zoltán 

Passzívház szakértő: Miskolczy Imre

A beruházás főbb adatai

A telkek területe: 4406 m2

Beépíthetőség felszín felett: 60 %

Tervezett beépítettség: 2537 / 4406 = 57,6 % 

Terepszint alatti beépíthetőség: 70%

Tervezett terepszint alatti beépítettség: 1917 / 4406 = 43,5 % 

Legkisebb zöldfelület: 20%

Tervezett zöldfelület mértéke: 1191,9/ 4406 = 27,1% 

Megengedett min. építménymagasság: 10,5 m

Megengedett max. építménymagasság: 16,0 m

Tervezett építménymagasság: 14,40 m 

Tervezett maximális homlokzatmagasság: 15,90 m

Parkolás: OTÉK szerint lakóegységenként 1-1 db

Kerékpártároló: OTÉK szerint lakóegységenként 1-1 db